A Fekete Gyönyszem


Pelé az egyetlen labdarúgó a futballtörténelemben, akiknek háromszor is sikerült elhódítania a világbajnoki címet. Sokak véleménye szerint ő minden idők legnagyobb futballistája és a sportág jelképe, megtestesítője is egyben.

A Fekete Gyöngyszemnek elnevezett labdarúgó nyolcvankét évvel ezelőtt, 1940. október 23-án született a brazíliai Trés Coracoes egyik szegény családjában, Edson Arantes do Nascimento néven. Édesapja (becenevén Dondinho) egy kis ideig szintén labdarúgó volt, viszont az ígéretes pályafutását egy térdsérülés törte derékba.

A kis Edson már gyermekkorában is élt-halt a futballért és sokat rúgta a „bőrt” az utcán, majd, hogy a család egy kis pénzhez jusson, cipőpucolóként kezdett el dolgozni. Édesanyja (labdarúgófeleség lévén) nem szerette volna, hogy a fiából is futballista váljon, hiszen akkoriban még nem lehetett a sportból nagyon megélni, ezért ellenezte, hogy a férjéhez hasonlóan a fia is ezt a pályát választja, ám a gyermeke nem fogadta meg a tanácsát. Erről maga Pelé évtizedekkel később így nyilatkozott: „Focistának születtem, ahogy Beethoven muzsikusnak. Olyan nekem a futball, mint valami vallás. Imádom és istenként tisztelem a labdát.”

Tizenkét évesen a helyi Bauru AC-ben kezdett el futballozni, majd négy évvel később, 1956-ban a Santos FC-hez igazolt. Ekkor édesanyjának hosszúnadrágot kellett varrnia a számára, mivel mindaddig csupán rövidnadrágjai voltak. A felnőtt csapatban tizenöt évesen debütált. A Santosnál hamar sztárrá vált, és a legendák szerint a mentora, Waldemar de Brito az egyesület vezérkara előtt kijelentette, hogy az általa felfedezett labdarúgó a világ legnagyszerűbb futballistája lesz.

Pelé a csapatával São Paulo állam bajnokságát tíz alkalommal, a kor legnívósabb brazil trófeáját, a Taça Brasilt 1961 és 1965 között ötször nyerte meg, a mai brazil futballbajnokság elődjének számító Taça de Prataban pedig 1968-ban tudtak diadalmaskodni. 1962-ben és 1963-ban a klubjával megnyerte a lerangosabb dél-amerikai kupasorozatot a Libertadores-kupát, és ugyanezen esztendőkben a Világkupát is.

Az európai topklubok (köztük a Real Madrid) számtalan ajánlata ellenére a brazil labdarúgás szabályainak és a gazdasági körülményeknek köszönhetően a Santos majdnem két évtizedig meg tudta tartani a legnagyobb sztárját. A brazil csapatból 1975-ben távozott az Egyesült Államokba, ahol 1977-ben a New York Cosmos színeiben megnyerte az akkor (miatta) népszerűvé váló amerikai labdarúgó-bajnokságot.

A brazil labdarúgó-válogatottban 1957 és 1971 között 92 alkalommal lépett pályára és 77 gólt szerzett. A legjobbak között 1957-ben, mindössze tizenhat évesen debütált. Egy évvel később, a svédországi világbajnokságon tizenhét évesen parádésan mutatkozott be, mivel a negyeddöntőben, az elődöntőben és a döntőben is gólt szerzett, s összesen hat találattal zárta a tornát. A házigazda svédek elleni fináléban kétszer is eredményes volt.

Négy évvel később, 1962-ben, a chilei VB-n is tagja volt a brazil keretnek, ám a második mérkőzésen, Csehszlovákia ellen megsérült, így a későbbiekben nem léphetett pályára a tornán. Bár egyes információk szerint a döntőben már játszhatott volna, ám Paulo Machado, a brazil delegáció vezetője (a sérülés kiújulásától tartva) úgy döntött, hogy nem engedélyezi a labdarúgó pályára lépését, ezért Pelé a nézőtéren ülve lett másodszor világbajnok.

Az 1966-os balvégzetű angliai VB-n Pelé gólt szerzett a bolgárok elleni csoportmérkőzésen, viszont rengeteg szabálytalanságot követtek el ellene, ezért a magyarok ellen nem is merték őt beállítani, és a portugálok elleni vereség után Brazília már az első fordulóban, a csoportmérkőzések befejeztével ki is esett. Pelé azt nyilatkozta, hogy nem kíván több világbajnokságon részt venni, de szerencsére meggondolta magát, hiszen 1970-ben, Mexikóban (a televíziók által első színesben közvetített VB-n) ő volt a brazil csapat kulcsfigurája és ő lett a futballtörténelem első és máig egyetlen háromszoros világbajnoka.

Pályafutása ezredik gólját (amelyet Brazília szegény gyermekeinek ajánlott) 1969-ben szerezte, s a találat után a mérkőzés rögtön félbe is szakadt, mivel az ünneplő tömeg a vállán vitte le őt a pályáról.

Pelé az 1977-es visszavonulása után a futball nagyköveteként tevékenykedett, de üzletemberként is sikeresen boldogult. Mások mellett 1994 és 1998 között Brazília sportminiszteri funkcióját is betöltötte. 2000-ben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szakmai zsűrije neki ítélte oda a „FIFA Évszázad labdarúgója” díját. Több életrajzi könyve is megjelent már, de dokumentumfilmekben, reklámokban és játékfilmekben is szerepelt, életéről pedig 2016-ban egy amerikai játékfilm is készült, amelynek producere is volt, sőt egy rövid jelenet erejéig még ő maga is feltűnt benne.

2022. december 29-én hunyt el, nyolcvankét esztendősen.

Fotó: Wikipédia