Természetesen a magyar-ukrán kapcsolatokban, és ezzel összefüggésben Magyarország EU-s politikájában, hiszen a háború megoldásához egyetlen ország erőfeszítései nem elegendőek.

A magyar államfő még április 11-én találkozott ukrán kollégájával Vilniusban, és nem egy kétoldalú megbeszélésen, hanem a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között fekvő 13 ország – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Románia, Görögország és Bulgária – részvételével minden évben megrendezett Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján és üzleti fórumán.

Persze volt kétoldalú megbeszélés is, ahol Sulyok Tamás elítélte az orosz agressziót, és a mihamarabbi békés rendezés mellett állt ki. Külpolitikai szakértők azt sejtik, hogy a köztársasági elnökön keresztül talán egy Orbán-Zelenszkij találkozót készítenek elő, hogy Magyarország valahogy kitörjön abból a nemzetközi elszigetelődésből, amelybe Putyinhoz fűződő barátságos viszonyával belekormányozta magát.

Ugyanis az EU-n belül még a jobboldali konzervatív erők is egységesen elítélik Oroszország agresszióját, ezek közé tartozik a nemrég megbukott lengyel PiS párt is. Miután a Fidesz kilépett az Európai Néppártból (EPP), eléggé egyedül maradt, ami érzékelhető az érdekérvényesítés terén.

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni nevével fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevezetű pártcsaládban jó helyük lenne, hiszen ott van a már említett PiS párt is, de ahhoz változtatni kell az orosz-ukrán konfliktushoz való viszonyán és kommunikációján. Meglátjuk, mi lesz belőle, annyi biztosnak tűnik, hogy a Karmelitában dolgoznak ezen.

Forrás és fotó: MTI