Ma már falvaink többségében találkozni háborús emlékművel. Van, ahol régebben, még az előző rendszer idején, van, ahol csak a rendszerváltást követő években állítottak emlékművet a településükön az első és második világháborúban hősi halált halt személyek emlékének.

A Losonci járásban található 930 lélekszámú Rapp nem csak arról híres, hogy az Ipoly folyó közelségének és a mocsaras területeknek köszönhetően a fehér gólyák legkedveltebb élőhelye, hanem termálfürdőjéről is. A Wikipédián a 30 százalékban magyarok lakta község nevezetességei között találtam a szokatlanul nagyméretű háborús emlékművet. Rajta három nyelven: oroszul, szlovákul és magyarul az alábbi szöveg olvasható: „Örök dicsőség hazánk felszabadításáért elesett hősöknek.“

Tagadhatatlan, hogy a vörös csillaggal, sarlóval, és kalapáccsal „ékesített“ emlékmű még a  szocialista érában került felállításra egy, arra az időkre jellemző sablonos szöveggel. Nem szeretnék szőrszálhasogató lenni, de ma már a történészek is árnyaltabban fogalmaznak hazánk felszabadításával kapcsolatban, s ennél fogva meghaladottnak érzem az „örök dicsőség“ kifejezést. Ettől függetlenül kijár a tisztelet és emlékezet a második világháború idején hazánk területén folyó harcokban életüket vesztett szovjet katonáknak.

Csak mellékesen jegyzem meg: Ha történetesen sarlókalapácstalanítanák az emlékművet, akkor sem veszítene jelentőségéből. 

fotó: Wikipédia