A salgótarjáni Mona Deja Vu Tánciskola egy híján már tíz éve tart balettórákat a füleki Városi Művelődési Központban. Szabó Monával, a tánciskola vezetőjével, koreográfusával beszélgettem a kezdetekről, a sikereikről.

Kedves Mona! Mit tart fontosnak elmondani önmagáról, életének alakulásáról?

Salgótarjánban születtem, tavaly ünnepeltem ötvenedik születésnapomat. Mindig is itt éltem. Tizenkét éves koromban, szüleim rossz életkörülményei miatt három  testvéremmel együtt állami gondozásba kerültem, ami életem egyik legmeghatározóbb időszaka volt, nem jó értelemben. Borzasztó volt minden perce. Nem támogattak minket olyan célokban, amiket szerettünk volna elérni. Ezért egy egyszerű középiskolába kellett továbbtanulni, a táncot teljesen félretenni. Pedig már hároméves koromban táncoltam az oviban, és a korosztályommal együtt táncoltunk. Mindig is tudtam, hogy táncos leszek, de ezt nem tudtam megvalósítani az intézeti körülmények miatt. Sosem mondtam le az álmaimról. A középiskolai évek alatt kollégiumban laktam, ahol már kicsit szabadabb voltam. Pár hónap után megalapítottam saját tánccsapatomat a korosztályomban. Nagyon sikeres volt, nemzetközi versenyeket is nyertünk. Black and White volt a nevünk, 24 táncosunk volt. Nem volt lehetőségem azelőtt tánciskolában tanulni, hiszen nem volt rá pénzem, nem támogatott senki sem. Magamtól, videoklipekből, és egymástól tanultunk. Akkor még nem volt internet, ahonnan elleshettünk volna pár mozdulatot. Visszagondolva ez nem is baj, hiszen így kialakult a saját stílusom, amit ma már “Mona stílusként” is felismernek a koreográfiáimban.

Kijutottam Belgiumba, ahol egy táncakadémiára felvételiztem, szerencsére fel is vettek, majd sikeresen elvégeztem. Még ösztöndíjat is kaptam, mert tehetségesnek találtak.

Miután hazatértem, családot alapítottam – férjhez mentem, és öt gyermekem született. Huszonegy év után férjemmel az utunk szétvált, és egyedül maradtam a gyerekekkel. Nehéz idők voltak egyedül, de végigvittem. A tánc mindig is erőt adott a hétköznapokban. Ez az időszak is meghatározó volt, hiszen az a 15 év sok mindenre megtanított. Ma már felnőttek a gyermekeim, 9 unokám van, és hamarosan érkezik a tizedik is. Több táncoktatói tanfolyamot is elvégeztem itthon is, hogy bővítsem ismereteimet, mert a jó pap is holtig tanul. Már 30 éve tanítok táncot. Tánciskolám, a Mona Deja Vu Tánciskola 20 éve működik Salgótarjánban.

Ahogy említette, 20 éve alakult Salgótarján szívében a Mona Deja Vu Tánciskola. Minek a kezdeményezésére jött létre?

A kezdetek kezdetén 10 táncossal kezdtem el a Mona Deja Vu-t. Elég lelkesek voltunk, napi szinten 4-6 órát is edzettünk. Célunk az volt, hogy megmutathassuk, mit tudunk. Óriási sikereket ért el ez a csapat, nagyon sok helyen felléptünk, autogramokat osztogattunk, ami hatalmas élmény volt. A siker titka az volt, hogy a csapatban egyedüli nő voltam, mindenki más férfi volt. Michael Jackson zenéire táncoltunk, ami óriási sikert aratott.

Később, ahogy lenni szokott, megnősültek a fiúk, és egyre kevesebben lettün, így a csapat felbomlott. Egyedül maradtam, de mivel a tánc az életem, így később folytattam, és elkezdtem gyerekekkel is foglalkozni.

Milyen táncokat sajátíthatnak el a növendékek?

Nem volt könnyű a tánciskolát aktiválni, sok-sok év kellett hozzá. Át kellett törni rengeteg falat, de az évek alatt ez sikerült. Mivel a „tánc asztalán” mindenevő vagyok, ezért a növendékek több táncműfajjal is megismerkedhetnek nálam. Egyedüli táncoktatóként foglalkozom velük, mellette magánórákat is tartok azoknak, akik komolyabban is szeretnének táncolni, versenyezni, vagy továbbtanulni. A lányom segítőként van mellettem. Remélhetőleg hamarosan máshová is el tudjuk vinni a tánc szeretetét. Már négyéves kortól tanulhatnak nálunk a gyerekek, felső korhatár pedig nincs.

Nyilván a klasszikus balettalapok fontosak, amit tanítok is, de erre ráépül a modern tánc, jazztánc, showtánc, hiphop, streetdance, látványtáncok, színházi táncok, és még sorolhatnám. Mindig szeptember elején kezdődnek a táncórák Füleken, a művelődési központban, illetve Salgótarjánban is.

Tánciskolánkat a tánc szeretete köti össze. Nem követelek a gyerekektől, nem csinálunk olyat, amit ők nem szeretnének. Nem baj, ha egy versenyen nem érik el azt az eredményt, amire számítottak, hiszen az életben vannak fontosabb dolgok is, mint a győzelem. Fontosabb az út, ami elvezet addig, amikor már a dobogó élére állhatnak, hiszen a szívüket is beleteszik, ezáltal jobb emberré válnak. Tánciskolánkban nincs versengés egymás ellen, nincs törtetés, nem bánnak rosszul egymással. Ha mégis felüti a fejét ilyesmi, az okozója nem tud megmaradni köztünk. Nem azért, mert bántják, hanem mert érzi, hogy nem odavaló. Viszont ez ritka.

Szerencsére a szülők is nagyon támogatóak mindkét helyszínen, jó kapcsolatban vannak egymással. Barátságok kötődtek közöttük, ezáltal mondhatom, hogy összekötötte a tánc Salgótarjánt Fülekkel.

A tánciskola szép eredményeket ért el országos, és nemzetközi versenyeken is. Mire a legbüszkébb?

Tánciskolánk a mostani tanévre érett meg arra, hogy jó eredményeket hozzon. Persze voltak versenyek, amelyeken mi is részt vettünk, de akkor még nem voltunk eléggé felkészülve, viszont versenytapasztalatnak jó volt.

Tavaly novemberben hoztuk az első eredményeinket Magyarországon, Dabason, egy országos versenysorozaton. Három táncosom állhatott a dobogó élére.

Majd ez a sikerszéria folytatódott. Több kvalifikációs versenyen vettünk részt, hogy eljuthassunk a magyar bajnoki, majd az Európa-bajnoki címhez. Utóbbin hét EB-címet szereztünk, és amire a legbüszkébb vagyok, hogy 10 koreográfiámból mind a tíz dobogóra állhatott.

Megkaptuk a legjobb csapat, és a legeredményesebb egyesület különdíját is egy másik országos megmérettetésen. Füleki táncosaim közül 7 táncos vett részt a bajnokságokon, melyből 5 kvalifikált a világbajnokságra is. Ők első helyezést értek el szólóban és csapatban is.

Szervez nyári tánctáborokat is. Milyen a táborok iránti érdeklődés?

Már évek óta szerettünk volna tánctábort, de mindig halogattam, nem gondoltam, hogy lesz rá érdeklődés, ezért nem szerveztem.

Tavaly már láttam, hogy valóban szükség lesz egy tánctáborra. Így tavaly mindkét helyszínen megszerveztem. Több oktatót, edzőt hívok meg a táborainkba, akik sokféle edzésmódot, koreográfiát és stílusokat tanítanak a gyerekeknek. Hastánctól egészen a latin táncig, illetve a mazsorett, a balett, és a hiphop is a listán van. Idén is megszerveztük, és nagy sikere volt mindkét helyszínen. Jövőre is lesz, ha Isten is úgy akarja.

Jelenleg két helyszínen, Salgótarjánban és Füleken foglalkozik oktatással. Mikor és hogyan került Fülekre?

Fülekre 10 évvel ezelőtt kerültem. Régen sajnos a határ miatt kiszámíthatatlan volt, így feladtam akkor. Tíz évvel ezelőtt megkeresett telefonon az akkori művelődési ház igazgatónője, Kósik Andrea, hogy megnézheti-e a balettórámat Salgótarjánban egy kolléganőjével, Agócs Pollival, aki egyben néptáncpedagógus is. Az órám után felkértek, hogy Füleken is indítsak egy balettcsapatot. Természetesen elfogadtam a felkérést. Évekig a „Mona Balett” néven futott a tánciskola Füleken. Szép számmal jöttek a növendékek, év végén mindig tartottunk évzáró gálát is. Majd  három évvel ezelőtt már szükséges volt a többi táncstílust is aktiválni, így elindult a „Mona dance” csapat, ami a többi kategóriát képviselte. Füleken jelenleg 56 növendékünk van.

A tánciskola táncosai továbbjutottak a horvátországi Novalján megrendezésre kerülő világbajnokságra. Milyen táncokkal, koreográfiával készülnek a megmérettetésre? Ott lesznek a füleki táncosok is?

Izgatottan várjuk a világbajnokságot. Huszonhat táncossal kvalifikáltunk, ebből öt füleki táncos. Szóló, duó, trió, csapat formáció van a listánkon. Stílusokban popdance, jazz, modern tánc, balett, showtánc, színházi és karakter táncok, hastánc. Anyagilag nagy teher a tánciskolánknak, de mindent megteszünk a szülőkkel együtt, hogy megoldjuk a dolgokat. Nagyon bízunk benne, hogy legalább egy világbajnoki kupát szerzünk.

Mi az, amit nem kérdeztem, de fontosnak tartja elmondani?

Folyamatos a beiratkozás a tánciskolánkba, akár év közben is. Hálásak vagyunk Fülek város polgármesterének az évek óta tartó támogatásért, hogy a művelődési házat kedvezményesen igénybe vehetjük az órákra. Természetesen Tóth Évának, a  művelődési ház jelenlegi igazgatónőjének is köszönjük. Tánciskolánk minden támogatásnak nagyon örül.

fotó: a tánciskola archívuma