Hetvenöt! Micsoda remek szám! Háromszor kellett újrakezdenem a számolást, mire kijött a valós végeredmény. Először megzavartak, mert egy kíváncsi nézelődő ujjal ment végig a listán – keresett valakit. Másodszor magamat zavartam meg, mert a kisplasztikák, melyek tövében volt a lista kifüggesztve, nagyon vonzották a szemet. Főleg egy fehér darab, melybe egy kulcs lenyomatát is bezárta alkotója, örök emlékül. Aztán viszont mégis sikerült zavartalanul a felsorolás végére érnem. Hetvenöt! Hetvenöt tehetséges művészpalánta, akik alkotásaikkal megörvendeztették a komáromi Művészeti Alapiskolába érkezőket.
Alexander Barkóci, az iskola igazgatója láthatólag nagyon örült a nagy számú érdeklődőnek, akik azért gyűltek össze, hogy kielégítsék szépérzékük étvágyát. A Komáromi Napok fesztivál keretében nyílt a tárlat Művészeti Alapiskola rajztagozatos tanulóinak munkáiból. Miközben a lelkes igazgatót hallgattam, aki többszörösen is megdicsérte a lelkes tanulókat, valamint pedagógusaik áldozatkész munkáját, arra gondoltam, ha egy műgyűjtő is téblábolt volna a közönség soraiban, biztosan ihletet kap. Látta volna az elvetett, kicsírázott, szárba szökkent magokat. A műgyűjtő műértő szeme egészen biztosan észrevette volna a vonalvezetésen, a színhasználaton, az ecset vagy éppen a ceruza nyomásképén, hogy mi rejtezik az alkotóban. A műgyűjtőnek aranybánya lett volna az ifjú, ám agilis és feltörekvő tehetségek kiállítása.
Bár valóban vizslattam a tömeget, senkire nem tudtam volna egyértelműen ráfogni, hogy „vadászni” érkezett volna. Mármint leendő művészeti üzletpartnerekre. Volt azonban sok büszke szülő. Meg barát. Meg szomszéd és nagymama. Sok csillogó szemű tanár. Akik elégedettek voltak növendékeik munkájával. Velük örültek, de a dicsőséget teljes egészében meghagyták nekik. Szilva József, a rajztagozat vezető tanára ismertette a kiállított munkákat. Ezek különböző technikával készültek. Voltak köztük festmények és rajzok. Linómetszetek és fotók. Valamint a már említett kisplasztika, ami szintén keresett ágazat az iskolában. Elmondta, egyre több új technika felé nyitnak: az agyagmintázás és a tűzzománc örvendenek a legnagyobb érdeklődésnek. Ez utóbbi új reneszánszát éli.
„Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy új, kreatív perspektívát kínáljunk mindazoknak, akik bennünket választanak. A világban mindig újabb kihívások vannak, amelyeknek meg kell felelnünk – művészeti szinten is”
– zárta szavait a neves festőművész-tanár, majd az intézmény igazgatójával közösen hivatalosan megnyitották a kiállítást.
fotó: a szerző