Több, mint 60 millió áldozat – ez a mérlege a szovjet táboroknak, az utolsó egészen az 1980-as évekig működött. Miben különböznek a nácik gaztettei a vörösbe bújt sátán gonosztetteitől, a krematórium füstje a farkasok vacsorájától? – tette fel a kérdést Köteles Ágoston, Gútán, május 10-én, a Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már című könyvének bemutatóján. Mint mondta: a nácikat keményen elszámoltatták, de az istentelen bolsevikoknak a mai napig nem volt meg a nürnbergi pere.

A II. világháború óriási pusztítást hozott, nemzetünknek, gondoljunk bele: először zsidó honfitársainkat hurcolták el, aztán elpusztult a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarnál, majd a hadifoglyok és civilek kerültek szovjet táborokba, és Beneš is ott ártott, ahol tudott.

Mindezeket össze lehet-e foglalni egy kötetbe? Meg lehet-e írni ennyi borzalmat? Nem csak lehet, hanem kell is, vallja a szerző, aki úgy gondolja, nem engedheti meg magának, hogy amit tud, ne ossza meg másokkal, nem viheti magával a sírba.

A szerző emlékszik rá, mikor az édesapját is behívták 3 napi kicsi munkára, vagyis málenkij robotra, emlékeiben tisztán él a búcsú pillanata, ami nem 3 napra, hanem örök időkre szólt, hiszen az édesapa sosem tért haza.

Ezért tartotta fontosnak Köteles Ágoston, hogy foglalkozzon a témával. A 2017-ben megjelent kötet átfogó képet ad a Kelet-Szlovákiában történt borzalmakról. Ugyan a szerző okleveles agrármérnök, munka mellett azonban rengeteg történetet hallott a II. világháborút követő borzalmakról. Gyermekkorát végig kísérte a közmunka, kényszermunka, kitelepítések, áttelepítések, deportálások, reszlovakizáció, ezért kezdett el helytörténettel foglalkozni.

A könyv témája megrázó, az ország keleti végén rengeteg magyar családot érintettek a huszadik század megpróbáltatásai: apákat, testvéreket, fiúkat, férjeket vittek a gulagra, kényszerközmunkára. Köteles Ágoston hosszú éveken keresztül járta a vidéket, kereste a tanukat, és gyűjtötte hozzá a megfelelő dokumentumokat, képeket és névsorok.

A kötetből mindent nem tudhatunk meg, de nagyon sok minden miatt megéri elolvasni, belelapozni.

fotó:a szerző felvételei