Az ember legnagyobb kincse az egészsége. Nem hiába a régi mondás, miszerint az egészség a korona az ember fején, azonban csak a betegek látják, illetve értik, értékelik azt.

Rengeteg elmélet létezik ezen „kincs” megőrzésére és visszaszerzésére. A legtöbb „guru”, gyógyító, sámán (és társaik) azonban egyetért abban, hogy az alapja a test és a lélek egyensúlya. A légző-, lecsendesítő-, ellazító-, stresszoldó gyakorlatok jótékonyan hatnak a lelkünkre, ezáltal gyógyítják a testünket is.

A jóga egy olyan indiai vallási módszer, illetve technika, mely arra szolgál, hogy a tudatos művelőjét megszabadítsa az újjászületés körforgásából. A jóga, mint tudomány, keleti bölcselet, valószínűleg még az ókori indiai civilizáció „vívmánya” volt. Lényege az elme lecsendesítése, a test és lélek, mozgás és gondolatok megfigyelése, kontrollálása, minden helyzetben uralása. A gondolatokat, mindig pörgő agyunkat nagyon nehéz megzabolázni, de nem lehetetlen. Ebben nyújtanak segítséget a jógik, vagyis a jóga művelői.

Mára már sokan esküsznek a jóga jótékony hatásaira. Többen feltöltő kikapcsolódásként tekintenek erre a testet-lelket egyaránt edző sportra. Ám ne gondoljuk, hogy egy-két óra és varázsütésre megváltozik az életünk! A rendszeresség, gyakorlás és persze a nélkülözhetetlen önfegyelem azonban, idővel meghozza a kívánt változást!

-> Eric Steven Yudelove: 100 NAP A JOBB EGÉSZSÉGÉRT A JÓ SZ**ÉRT ÉS A HOSSZÚ ÉLETÉRT A TAOISTA JÓGA ÚTMUTATÓJA ÉS A CHI KUNG

Az újkor küszöbén, a nagy felfedezések korában érkezett Európába egy ma is igencsak közkedvelt növényünk. Úgy tudni, először Pizarro és csapata hozta át a „nagy vízen”, még az 1540-es években. A Dél-Amerikából érkező gumós növényt eleinte kétkedve fogadta az itteni lakosság. Sok pletykát és álhírt terjesztett el róla, mire ráébredtek tápláló mivoltára.

Ezt a keményítőben oly gazdag növényt már a perui és a chilei őslakosok is ismerték és előszeretettel fogyasztották. Mint táplátó étket már megközelítőleg hétezer éve ismerték, termesztését pedig körülbelül ötezer esztendeje végzik.

„… Népszerűségét nemcsak a sokféle felhasználási lehetőségnek köszönheti, hanem annak is, hogy kalóriatartalma alacsonyabb, mint a rizsé és a kenyéré, gluténmentes és kiváló tápanyagforrás.”

Mi lehet ez? Hát persze, hogy a burgonya vagy más nevein például a pityóka, krumpli, kolompér, svábtök, földialma.

A tápanyagokban gazdag és még gyógyhatással is rendelkező burgonyát számos módon, finomabbnál finomabb fogásokként, köretek gyanánt készíthetjük. Neked melyik változata a kedvenced?

-> Jenny Linford: A LEGFINOMABB BURGONYÁS ÉTELEK

fotó: a szerző, pixabay