Ha azt mondom, Nagyida, mi jut eszükbe? Nekem speciel Arany János nagy sikerű, derűs-bús balladája, a Nagyidai cigányok. De ha megfeszítenének sem tudnék idézni a műből. Eszembe jut róla viszont egy lendületes, pörgős, ritmusos tánc, melyet a budapesti ExperiDance Tánctársulat prezentált, hasonló címen. És ha már tánc, hát meg is érkeztünk a kiindulóponthoz, a kör bezárult. Nagyida, az 1940-es években színjátszó mozgalomnak induló, majd később néptánccsoporttá alakult, Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes otthona. S ha már ez a nagy múltra és kiemelkedő sikerekre visszatekintő csoport kezdetekkor a színjátszás mellett tört pálcát, nem is lehetne stílusosabb a találkozás egyik remek táncosával, Ádám Eszterrel, mint Komáromban, az 58. Jókai Napok színjátszófesztiválon.
Úgy érzem, pompásan felkonferáltalak fentebb, az interjú bevezetőjében, viszont azt gyorsan tisztázzuk, mit keres egy ilosvais a színházi napokon?
„Játszik. A Félőlény című előadással léptünk színpadra, amiben Porhanyt, az erdőlakó manót alakítottam, illetve a Belső Kongó nevű szörnyet is megszemélyesítettem. Jobban mondva a hangom adtam hozzá, némi torzítással, a cél az volt, hogy ijesztő legyek.”
Tudsz ijesztő lenni?
„Nem nagyon.”
Hogyan kerültél színjátszóként színpadra?
„Alapiskolában volt egy Csiribiri nevű gyermek színjátszó csoport, melynek tagja voltam, azok voltak az alapok, de komolyabban itt, a Kassai Gimnazisták Színjátszó Társulatánál kezdtem foglalkozni a színpadi játékkal. Jelenleg másodikos vagyok a Márai Sándor Gimnáziumban.”
A színpad semmiképp nem volt számodra idegen, még ha nem is drámával léptél korábban deszkára.
„Igen, többször is kijutottam a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó versenyre, ezüst sávot értem el.”
Ja, hogy szavalsz is? Igazi multifunkciós művészpalánta! Speciel én most a táncra gondoltam.
„A nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes tagja vagyok, immáron negyedik éve. Édesanyám révén kerültem kapcsolatba a csoporttal. Ő tanár, és a diákjai táncoltak az Ilosvaiban, mi meg folyamatosan figyeltük őket, nyomon követtük a fellépéseiket, például a Felszállott a páva című műsorban. Megtetszett, kedvet kaptam hozzá. Mondhatjuk, hogy benne van a véremben, mert nagymamám is táncolt, illetve még korábban több felmenőm is néptánctudással büszkélkedhetett. Jelenleg a csoportban körülbelül harmincan vagyunk, legfiatalabb tagunk tizenhárom, a legidősebb pedig harminchárom éves. Kupec Andrea a néptáncegyüttes vezetője, művészeti vezetői pedig Kupec Mihály és Kupec Zsófia. Jelenleg három korosztályos csoport működik: az Apró Ilosvai, ahol ovisok táncolnak, a Kis Ilosvai, mely kilencedik osztályig bezárólag foglalkozik a gyerekekkel. Ifi csoport jelenleg nem működik, én már a felnőttek között táncolok.”
Kedvenc táncok?
„Nagyon szeretem Mezőségről a Magyarpalatkait.”
Mi leszel, ha nagy leszel? Színész vagy táncos?
„Befészkelte magát a gondolataimba a Magyar Táncművészeti Egyetem, viszont a színjátszás is nagyon érdekel, nagyon tetszik.”
fotó: a szerző, Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes facebook oldala