„A mese mindennek az origója. Gyakorlatilag ebből származik minden irodalmi műfaj. Az is, amikor az ősember a szikla falába karcolta a barlangrajzokat. Ezzel elmesélte, hogyan ejtette el a vadat. Mert amit ábrázolni tudok, amit el tudok mesélni, azt birtokba is veszem.”

Már Csukás István is megírta, hogy a mese, mint továbbadott történet, már az emberiség kezdete óta velünk van. A kezdeti egyszerű életesemények képeit ábrázoló sztorik az agy, az elme, a képzelőerő és a kreativitás fejlődésével átalakultak. A későbbiekben a cselekményfolyam egyre bonyolultabb, sejtelmesebb és összetettebb lett. A szerteágazó eseményláncolatok még inkább lekötötték a hallgató, illetve az olvasó figyelmét.

A mesék számtalan formában léteznek. Az egykoron szájról szájra terjedt népmesék folyamatosan apró változásokon estek át, fokozatosan alakultak és fejlődtek, hogy aztán helyet biztosítsanak az írók által megalkotott csodás történeteknek.  A mesék világa rendkívül gazdag és összetett, ahogy Csukás István is megjegyezte: „A mesékben minden benne van: élet és halál, vereség és győzelem, szerelem, túlvilág, csodák, csodatévő lények.” A lehetséges és a lehetetlen összefog, hogy a még formálható, kreatív és hitgazdag gyermekek fantáziájának esélye se legyen pihenni, elszunnyadni, esetleg kialudni. A hihetetlen történetek, bár látszólag (kicsik szemszögéből pedig szó szerint) a csodák, varázslatok és „nem létező dolgok” birodalmába röpítenek, azért mindig egy megfogható, igaz és valóságos mag köré épülnek. A valóságon alapuló történetek pedig segítenek megérteni a világot, az embereket, a társadalmat, valamint saját magunkat. A jó és a rossz példáján keresztül pedig megtanuljuk a viselkedési normákat, az elfogadás és a segítségnyújtás alapjait. Azonban fontos, hogy a mese egy jól felépített és átgondolt történetszálon fusson, hogy ne csak lekösse, de tanítsa és fejlessze is a gyerekeket. Ismét Csukás Istvánt idézve „Más és más történetek kötik le a gyerekeket. (…) Amit gyerekkorban befogad a lelkük, jó meséket, nekik való bábszínházat, érdemes zenét, gazdag képzeletű rajzfilmet, mesefilmet, abból gazdagodnak. De ha nem kapja meg a gyerek a neki megfelelő nívós irodalmat, értékes muzsikát, ha mondjuk rémes, piff-puff rajzfilmeken nő fel, akkor üres marad a lelke, s ennek következményei lesznek.”

A mesék világáról fontos tudnunk azt is, hogy a pozitív és negatív szereplők példáin, a hősök próbatételei, valamint a történet szerkezetén keresztül hatnak a kicsik érzelmi világára is. Az értelmi intelligencia mellett, a sikeres, harmonikus és boldog élethez azonban szükséges az értelmi intelligencia is.

Ahogy Dr. Kádár Annamária fogalmazta: „A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.”

Minden népnek és nemzetnet vannak szájról szájra, nemzedékről nemzedékre örökített népmeséi. Ezeknek a csodálatos történeteknek, a bennül elrejtett örök érvényű bölcsességeknek a fennmaradására kezdeményezte a Magyar Olvasótársaság a Magyar Népmese Napját. A népmesék világának szentelt napot 2005 óta ünneplik szeptember 30-án, vagyis a nagy mesemondó és gyűjtő, Benedek Elek születésnapján.

Ezen alkalomból most nem a Magyar népmeséket ajánlom, mivel ez egy sorozat, hanem egy Fekete István regénye alapján készült mesét hoztam:

-> Vuk – magyar rajzfilm 1981-ből

fotó: Pixabay