Voltak idők, mikor temették a magyar népzenét. Talán nem is pontos a múlt idő használata, mert manapság is vannak hangok, melyek archaikusnak, emiatt nehezen követhetőnek tartják eleink szórakozási formáját, zenéjét, táncát. De szerencsére ezek a hangok kisebbségben vannak. Komáromban immár hosszú évek óta van valami a levegőben. Az ember sétál a belvárosban, és mindig akad egy ablak, ahonnan hegedűszó áramlik kifelé. Köszönhető ez nagyban a Figur Polgári Társulásnak is, akik népzenei tanfolyamot indítottak, hogy még gazdagabbá tegyék a zenészek repertoárját, zenei tudását. A részletekről Hanusz Zoltán, a társulás elnöke mesélt portálunknak.
„A Figur Polgári Társulás széles körben tevékenykedik a népzene területén: táncházakat rendezünk, gyermekelőadásokat tartunk, foglalkozunk lemezkiadással és koncertszervezéssel is. 2017-ben a Csoóri Sándor Alap népzenei oktatásra írt ki pályázatot, s mi éltünk a pályázati lehetőséggel. Sikeres pályázatunknak köszönhetően tudtuk elindítani a Figur Népzenei Tanfolyamot, mely lehetőséget adott a gyakorló népzenészeknek zenei tudásuk bővítésére.
A kurzusokon a résztvevők tovább tudják mélyíteni ismereteiket a különböző tájegységek hangszeres anyagának elsajátításával. A Felvidéken – Magyarországgal ellentétben – intézményi keretek között nincs lehetőség népzenét tanulni, ezért is volt hiánypótló ez a kezdeményezés. Idestova hét éve működünk, s tanfolyamaink iránt töretlen az érdeklődés”
– mesélte Hanusz Zoltán.
Havonta egy hétvégén valósul meg a Figur Népzenei Tanfolyam Komáromban, amelynek az Egressy Béni Városi Művelődési Központ és a Zichy-pont ad otthont, valamint az Európa udvarban található Borozó, ahol már a kezdetektől a táncházakat tartják. Ez utóbbi nemcsak szórakozás, hanem szerves része minden kurzusnak. A táncházakban egy-két menetet az oktatók muzsikálnak, utána viszont már a résztvevőké a „terep”, spontán zenekarrá szerveződve szórakoztatják a táncházak résztvevőit (és magukat), s egyúttal gyakorlatot szereznek a táncházi muzsikálásban. A tanfolyam keretében hangszeres oktatáson kívül énekoktatásra is jelentkezhetnek a résztvevők
Ezeken a tanfolyamokon komplex hétvégi programot kell elképzelni, mivel a zenéhez hozzá tartozik egyrészt maga a hangszeres oktatás – kiegészülve népdal oktatással – és szakmai előadás is, melynek témája szorosan kapcsolódik az anyaghoz, tájegységhez, amivel a tanfolyamon foglalkoznak. Kezdő és haladó hegedű, brácsa, nagybőgő és ének kurzusokra lehet jelentkezni. A szombati nap csúcspontja és a tanfolyam záróakkordja az úgynevezett összehúzás, amikor minden hangszeres, aki napközben külön gyakorolt, kamarazene formájában együtt játszák el a tanult dallamokat.
Idei évad tanfolyamain hegedűn Csernók Klára, Radák Márton és Alt István, brácsán Orsós Tamás, nagybőgőn Hanusz Zoltán oktatnak, az népdaltanítást pedig immár hagyományosan Korpás Éva vezeti. A nyári táborokban Kuti Sándor cimbalmon tanít, Deáki Márton pedig fúvós hangszereken. Egyes kurzusoknak 30 de akár 50 résztvevője is szokott lenni, életkoruk korosztálytól független, gyermekektől egészen az idősebb generációig terjed.
„Jelmondatunk: a zene és a barátság. (nevet!) Zene, mert a zene szeretete összeköt bennünket, és barátság, mert ez által barátságok születnek. Ennek szellemében szervezzük meg a kurzusainkat, ezeken az alkalmainkon pedig igyekszünk élményszerű oktatást nyújtani a résztvevőknek. A másfél nap alatt igazából csak belekóstolni tudunk egy-egy tájegység vagy falu zenei anyagába, hiszen az egyes tájegységek zenéje sokkal gazdagabb annál, semhogy ilyen rövid idő alatt teljesen átvehető lenne. Célunk, hogy a hozzánk ellátogató zenészeknek valamilyen támpontokat adjunk a további gyakorláshoz, amiből ki tudnak indulni és segítséget ad a további önálló gyakorlásokhoz. Fontos elmondanom, hogy a kurzusainkra főleg olyanokat várunk, akik rendelkeznek népzenei alapokkal, mert a Figur tanfolyamain nem a hangszeren való játék alapjait tanítjuk, hanem bővítjük a jelentkezők már korábban megszerzett tudását”
– emlékeztetett a nagybőgő oktatója, majd a kurzusokon „meglátogatott” tájegységekről mesélt.
„Kurzusainkon igyekszünk megtartani az egyensúlyt az erdélyi és a felvidéki népzene között. Egyrészt, erdélyi anyaggokkal foglalkozunk, mert ezek talán népszerűbbek a fiatalok körében, és maga a táncház is a mezőségi Szék hagyományos táncalkalmainak megnevezése, az egész táncházmozgalom erre lett alapozva. Másrészt, mivel felvidéken élünk, természetesen nem feledkezhetünk meg szűkebb pátriánk zenei anyagáról sem, ezt különösen fontosnak tartjuk. A felvidéki magyar népzene szinte minden nagyobb tájegységének, zenész egyéniségének, repertoárjának oktatására sor került már. Így foglalkoztunk a Bodrogközből Oláh Árpád „Nyiki-Nyaka” muzsikájával, az abaújszinai Potta Géza zenéjével, Molnár László és Kristóf János „Figur Jancsi” (az ő nevét vette fel a polgári társulásunk) gömöri prímások anyagával, de volt oktatva ipolymenti, Vág-Garam közi, zoboralji és csallóközi népzene is”
– tudtuk meg. A tanfolyamok résztvevőinek összetétele állandóan változik. Általában a fele magyarországi, a másik fele hazai, de jönnek távolabbról, Erdélyből, Csehországból is. Mindig jönnek újak, de vannak állandó, visszatérő zenészek, akik szinte az összes Figur Népzenei Tanfolyamon részt vettek. Az évek során kialakult egy olyan társaság, akik pont azért érkeznek, hogy újra találkozhassanak és együtt zenélhessenek. Sok barátság is szövődött itt, ezért mindig lehet várni a következő alkalmat…
A tanfolyamok kicsúcsosodása a Figur Népzenei Tábor, amely minden évben Búcson a Vintop Karkó Panzió területén valósul meg. Idén július 22-26. között kerül megrendezésre. Az öt nap alatt kemény munka folyik: intenzív gyakorlás jellemzi a tábor mindennapjait, de az esték már a barátkozásé, szórakozásé. Az esti táncházakban remek lehetőség van élesben is kipróbálni azt, amit napközben tanultak, de a legszebb, hogy ezek a fiatalok szinte mind tudnak táncolni, szeretnek énekelni, így a fiatalok egymást szórakoztatják. Nagy köszönet a Karkó házaspárnak is, akiknek vendéglátása mindig kiváló és igyekeznek minden feltételt megteremteni ahhoz, hogy mindenki elégedett legyen.
Hagyományosan a tábor kísérőrendezvénye egy vagy két népzenei koncert és mindig szakmai előadás is társul a programhoz. Ezzel a zenészek elméleti tudását is bővíteni szeretnék a szervezők. Amikor lehetőség van, hagyományőrző vendégeket is hívnak, így volt már a táborban a híres nótafa, Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről, akitől gyönyörű archaikus népdalokat lehetett tanulni, tavaly pedig az egész Magyarpalatkai Banda, akikkel lehetőség nyílt az együtt muzsikálásra is.
„Magát a népzenénket sokféleképpen meg lehet közelíteni. Mi igyekszünk nem tudományos szempontból szemlélni, hanem gyakorlatiasan úgy ahogy majd használni is tudják a fiatalok. Mivel hagyományos zenét tanítunk, törekszünk visszaadni az eredeti hangzást, mégis a mai fiatalokhoz szeretnénk közelíteni, hogy maguktól jöjjenek rá a muzsikálás ízére és örömüket leljék benne. Ezzel pedig felkeltsük az érdeklődésüket és arra inspiráljuk őket, hogy maguktól is járjanak utána a dolgoknak.
Az autentikus népzenét archív felvételek alapján tanítjuk ugyanúgy, ahogy annak idején mi is tanultuk. Ezek a gyűjtések azonban többnyire a hatvanas-hetvenes években, de legkésőbb a kilencvenes években készültek. Gyakorlatilag szinte senki nem él már azok közül az adatközlő zenészek közül, akik ezeken muzsikáltak. Nekünk azonban még volt lehetőségünk találkozni jópárral közülük. Ezért valamiféle kapocs is vagyunk a régi muzsikusok és a jövő zenészgenerációja között, ez pedig elég nagy felelősséget ró a nyakunkba”
– zárta gondolatait Hanusz Zoltán, a Figur Népzenei Tanfolyam megálmodója.
fotó: a szerző, Hanusz Zoltán archívuma
címfotó: a nagybőgősök lelkes csapata