A sértés és a pejoratív megfogalmazás legkisebb szikrája vagy szándéka nélkül – ezt hangsúlyozom, mert az élmény rendkívüli volt még a maga rendhagyóságában is – nevezem az Egressy Jazz Club új évadának első koncertjét pszichedelikusnak. Hozzátéve, hogy tudom, ezt a stílusirányzatot úgy jellemzik: olyan zene, amit kábítószer hatása alatt írnak, játszanak és hallgatnak. Márpedig biztos vagyok benne, hogy sem az est előadója, a Bettika Septet, sem pedig dalaik élvezője, a jazz-rajongó komáromi közönség nem használt tudatmódosító szereket. Bár... ha jobban belegondolok... Nos, igen. Tagadhatatlan, hogy a rendezvény élmény-értékét a csúcsra tornázta Sütő Zsolt, a Strekov 1075 borászat aranykezű borásza. Organikus, bio borai illatban és ízben maximálisan kimerítették az orgia fogalmát. Hozzá pedig drámai jazz-poetryben andalgott egy mulatós.

Ilyen sem fordult még elő: késtem a jazz clubból! Önhibám: ha több jó program is van a városban, döntésképtelenné válok. Mindenből harácsolni kívánok, elfeledve, hogy aki sokat markol, keveset fog!

A tavalyi évadot számomra többek között az jellemezte, hogy az első között foglaltam helyet, távolabb a hangfaltól, kellő közelségben a borászhoz. Jó az, ha az embertől csak karnyújtásnyira vannak a nedűk. Biztonságérzetet ad meg királyi nyugalmat. Most viszont csak a fotelekben jutott hely. Eleinte fájlaltam, később aztán, mikor átadtam magam az élvezeteknek, rájöttem, ennél nem is lehetne jobb: belesüppedve, elterpeszkedve, szemet lehunyva, a korty bort degusztálva, ízlelgetve.

A zenekar éteri hangú énekesnője, Bakos Bettika a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen jazz tanszékén végzett. Foglalkozik zenei improvizációval, szabad- és színházi zenével, valamint mantraénekkel is. Ezenkívül gyakran akár workshopokon is találkozhat vele a közönsége. A Bettika Septet iprovizáción, nép- és világzenei alapokon nyugvó, andalító, ringató jazzt kínál.

Engedjenek meg egy személyes élményt. Talán megszámolni sem tudom, hányféle zenei feldolgozásban hallottam már Petőfi Sándor egyes verseit. De tényleg: a népzenétől kezdve a funkyn át egészen a hardrockig. Mindegyik esetben azonban gond nélkül ráismertem az eredeti költeményre. Eddig. Mert jött a Bettika Septet. A könnyítés végett előre bejelentették, hogy most egy Petőfi-feldolgozás következik. Füleltem, figyeltem, aztán már azt sem, mert a stílus magával ragadott. Meg Sütő Zsolt Porta nevű, száraz fehér elixírje is, amit egy másik borász, a hetényi Molnár Péter töltött a poharamba. Pszichedelikus vagy sem: pompás élményben volt részünk. És ez még csak az idei Egressy Jazz Club legelső koncertje volt. Magasan mérce, tessék megugrani!

fotó: a szerző