Lelkigyakorlat az érsekújvári egyházközségben
Korzenszky Richárd, Prima Primissima díjas bencés szerzetes, a tihanyi bencés apátság nyugalmazott perjele február 9-11. között, az érsekújvári magyar keresztény közösség számára lelkigyakorlatot tartott, melynek alapgondolatául Szent Lukács apostol evangéliumának fenti idézetét választotta.
Az alábbiakban közöljük Richárd atya hozzánk intézett gondolatait.
Az ember tudatosan élő lény, aki megismerésre képes. Megismerheti saját magát, valamint emberi, társadalmi és természeti környezetét. Célja és jövője van, akarattal rendelkezik, az életét érzelmek jellemzik. Az ember szabad választásra és megkülönböztetésre képes a jó és rossz, az igaz és hamis, a szép és rút között.
Az ember életét egyszeri és megismételhetetlen történésként éli meg feszültségben és harmóniára törekvésben önmagával, a többi emberrel, a környező világgal. „Az Isten Országa igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.” (Róm 14,17) A béke – PAX, tehát a nyugalom a rendezettségből származik (Tranquillitas ordinis). Rendet nem raknunk, hanem tartanunk kell. Felelősségünk van az időért. Tudunk-e örömhírt mondani egymásnak? Például: „Szép napunk volt, mert kinyílott az aranyeső.” (Szunyogh Xavér, OSB)
„Jöjjön el a Te országod!” Amennyiben rendezett, igazságos és békés a kapcsolatom önmagammal, a társaimmal, a természettel és az Istennel, akkor már eljött hozzám az Isten országa. Amennyiben viszont ez a kapcsolat még rendezetlen, igazságtalan és békétlen, a CÉL eléréséhez törekednem kell ennek megváltoztatására.
Az ember nem az ösztönei szerint él emberi életet, értékekhez és normákhoz igazodik. Életét befolyásolja a jó és a rossz feszültsége, illetve a döntéskényszer. Valamennyien feltehetjük magunkban a kérdést: „Szabad vagyok-e valamitől és szabad vagyok-e valamire? Vállalok-e önként valamit?” Az Isten az embert saját képmására teremtette, hogy folytassa az ő művét.
Konfliktusok között élünk. Nehézségeink vannak a természettel – amelyet az embernek alakítania kell – és önmagunkkal, mivel valamivé válnunk kell. Az ember méltóságához viszont hozzátartozik, hogy ne meneküljön látszatvilágba. Nem elmenekülnünk kell a konfliktusoktól, hanem meg kell azokat oldanunk!
Olyan világban élünk, amelyben egyre tökéletesebbek az eszközök, viszont egyre homályosabbak a célok. Az emberre hatással van a fogyasztási kényszer, passzív szereplője a társadalomnak, elveszik a képessége, hogy örömöt találjon, ez viszont csak akadályok leküzdése árán lehetséges. Látszatvilágban élünk. Vajon a képzelt világba való menekülés megszabadít bennünket a szenvedéstől? Az unalomtól való menekvés, az agressziós és értelmi energiák rossz felhasználása önmagunk kiszakítását jelenti a világból.
Milyen legyen az Egyház? Az Egyház legyen misztikus, amely Istenre irányul! „Vajon valóban az Istent keresi-e?” (Szent Benedek) „Keressétek Isten országát és az ő igazságát, és a többi megadatik néktek. Mi pedig a többit keressük, és nyilvánvalóan nem találjuk. (Tolsztoj: Feltámadás)
Sokszor úgy tűnik, az egyház(ak) „vészes Istenhiányban” szenved(nek). Ne hagyjuk ki Istent az életünkből! Az Egyház legyen testvéri, szolidáris, Isten jóságának és emberszeretetének megjelenítése a társadalomban! „Velünk az Isten!” (Emmanuel). Mai világunkban hiánycikk a hosszútávú szeretet.
Az Egyház legyen politikus, azaz közösségi! „Az Úr Lelke rajtam: Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak. (…) Hogy megvigasztaljam mind a gyászolókat, és koszorút adjak a hamu helyébe, örömnek olaját a gyászruha helyett, a szomorúság lelke helyett meg ünnepi öröméneket.” (Iz 61, 1-3)
Változik-e pozitív irányba általam is a világ? Szükséges, hogy az én közreműködésemmel is változzon. „Az egyház küldetése, hogy a Krisztusban megvalósult üdvösséget hirdesse, ne zárja ki a társadalmi szolgálatot, hanem foglalja magába azt. Feladata, hogy a pluralista társadalomban hirdesse az erkölcsi alapértékeket, akár alkalmas, akár alkalmatlan.” (Joseph Höffner bíboros)
„Az Isten Országa Igazságosság, Béke és Öröm a Szentlélek által.”
Korzenszky Richárd, OSB gondolatai alapján lejegyezte: Török András