Olyan igazi, hamisítatlan, büszke Csemadokos! Tudják, miről beszélek: az az embertípus, olyan személyiség, aki talán még a családi ebéd készítése közben is azon gondolkodik, milyen módon lehetne a helyi gasztronómiát, értékeket, hagyományokat minél szélesebb körben bemutatni, minél többekhez eljuttatni. Teli van megvalósulásra váró álmokkal, és beszélgetésünk közben figyeltem a szeme sarkában csillogó ravaszkás fényt, ami garancia arra, hogy az álmok hamarosan tervekké válnak, utána pedig kézzelfogható valósággá. Tizennyolc éve töretlenül polgármester; nem kis meglepetést okozva nálam, elárulta, voltak választások, mikor négy kihívója is akadt. Hogy mi a titok? Erről és az egykori miniszterelnökéről is híres csallóközi község, Sárosfa mindennapjairól Földváry Terézia polgármester, Csemadok elnök mesélt portálunknak.

Körülbelül egy hónappal ezelőtt Galántán, az ottani Városi Művelődési Központban találkoztunk, amikor átvette a Csemadok Országos Tanácsa által odaítélt Csemadok Közművelődési Díjat. Milyen érzéseket váltott ki eme rangos elismerés?

Meghatódtam, mert abban a pár percben, amíg a színpadon álltam, eszembe jutott az elmúlt húsz év, mindaz, ami történt ebben az időszakban, a sok-sok munka, a velük járó elégedettség, a fáradozások, az örömök, melyek velejárói mindig a közösségépítő mindennapoknak. Sosem azért fogtam bele egy-egy projektbe, hogy később díjat kapjak érte, de be kell valljam, nagyon jól esett. Nemcsak maga a kitüntetés, hanem a figyelem, illetve általa az elismerés, hogy jól csináljuk a munkánkat, hogy mások is hasznosnak vélik a tevékenységünket.

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a díjátadón emlékeztetett, hogy olyan szervezet ez, mely túlélte azt az országot, melyben megalakult. Nemcsak túlélte, hanem erősödni is tudott, a különböző hullámverések közepette is fennmaradt, állandóan vannak régi és új tagjai, akik dolgoznak, szervezkednek, szabadidejüket áldozzák a felvidéki magyarság megmaradásáért. Országos díjban azonban nem részesül minden Csemadok tag, hanem azok, akiknek odaadása a többiek fölé tornyosul. Meséljen a munkáról, ami idén Sárosfára hozta e kitüntetést!

Helyi rendezvényeink nagy részének az ötletgazdája vagyok, ám nem elégszem meg csupán a tervezgetéssel, hanem tevékenyen kiveszem a részem a megvalósításból is. Ebben hatalmas segítségemre van a tagságunkés az alapszervezet vezetősége, akik „nyughatatlan emberek”, kreatívak, hajtja őket is a tenni akarás – egy jó csapatot alkotunk, szeretünk együtt lenni és együtt tevékenykedni. Kiemelném a „Szépen szól a magyar nóta” című nótaestünket, melyen helyi, falubéli tehetségek mutatták be tudásukat, ezt 2004-ben szerveztük meg először, talán elsők között a Csallóközben. Remek kezdeményezés volt, és láthatjuk, hogy azóta már régiószerte egyre több ilyen esemény várja a nótakedvelő közönséget. Szintén szívügyünk a „Nagyanyáink titkai” rendezvényünk, ahol régi ételeket mutatunk be, természetesen kóstolóval egybekötve. Nemcsak a hasaknak kínáltunk élményeket, hanem egybekötöttük régi falvédők, berendezések kiállításával is népi zenével fűszerezve, megteremtve nagyszüleink, dédszüleink konyháinak meleg hangulatát.

A gasztronómia az elmúlt években látványosan kinőtte magát, sok településen találkozunk kész fesztiválokkal is, melyeket ételekre-italokra építenek. Vannak különleges, Sárosfára jellemző étkek, melyekkel büszkélkedhetnek?

Nagyanyáink közkedvelt étele volt a hagyományos krumplikása pirított hagymával és tejföllel, melyet manapság egyre kevesebb háziasszony készít, pedig nagyon finom, laktató, és remek eledel lehet azoknak is, akik húsmentes megoldásokat keresnek. Szintén erre a térségre jellemző az úgynevezett „sóba-vízbe bableves”, illetve egy levesbetét, melyet azonban önálló ételként is felszolgáltak, csallóközi tájszólásban ejtve a „petrezsíres táska”. Ami viszont kiemelten nagy büszkesége falunknak, az a rétes, melyhez mindig termelői alapanyagokat használunk fel, saját gyümölcsöt, házi túrót akár. A réteskészítés fortélyát minden generáció tanulja a faluban, 9-10 éves iskolás lányaink a Vásárúti Réteshúzó Fesztiválon eredményesen szerepeltek, azt megelőzően mi, felnőttek pedig megnyertük e megmérettetést. Rétesünk mára már nemzetközileg is híres lett, nemcsak idehaza, hanem Magyarországon is bemutatjuk, kóstoltatjuk a süteményünket.

Bevezetőmben említettem, hogy nemcsak a Csemadokot vezeti, hanem polgármestere is a falunak.

Milyen értékeket emelne ki, melyek jellemzik Sárosfát?

Elsősorban az embereket, községünk lakóit. Mert bár különböző nézetkülönbségek nálunk is fellelhetők, sok jóhiszemű és segítőkész lakója van a községünknek. Van, aki télen a hó eltakarításában, mások a közösségi rendezvények előkészítésében vagy megvalósításában segédkeznek. Sokat hozzátesz a faluhoz a Bittó-kultusz. A híres család tagjai községünkben látták meg a napvilágot, közéleti tisztségeket láttak el országos szinten, ugyanakkor szülőfalujuk Sárosfa fejlődéséért is mindent megtettek. Sajnos a faluban nem maradt fent korabeli épület, ahol tájházat tudnánk berendezni, ám mindenképp tervben van egy Bittó-emlékszoba kialakítása. Külön büszkeségünk az általunk Csemadok múzeumnak nevezett köztéri házikó (melyet nagy részben a Csemadok saját forrásból valósított meg), ahol időszakos kiállításokat rendezünk be (Betlehemet, parasztkonyhát, tisztaszobát, valamint a nyári aratási időszakban az ezt a mezőgazdasági munkát bemutató tárlatot készítünk, aratási koszorúval, élethű figurákkal: Pista bácsival, Juliska nénivel és kocsiban fekvő kis Juliskával), valamint szabadtéri rendezvényeket is tartunk itt, ahol a részben Szlovák Gázművek támogatásával egy pompás kerekeskutat is állítottunk, mely nemcsak dísz, hanem bő vizét is élvezhetjük.

Milyen kihívásokkal néz szembe naponta Sárosfa, milyen tervek várnak megvalósításra?

Évek óta szeretnénk járdákat építeni, utakat felújítani. Ez azért ütközik sokszor akadályokba, mivel több közterület a Szlovák Földalap tulajdonában van, vagy épp pályázati kiírások hiányában. Bízom benne, hogy sikerül megtalálnunk a közös hangot, és gyümölcsöző lesz az együttműködésünk, mely javára válik a községnek. A községi hivatalt szeretnénk visszahelyezni a falu központjába. Jelenleg az iskolával használunk közös épületet, ezen kívánunk változtatni. Továbbra is segítjük, támogatjuk a Szentháromság kápolna rendbetételét, a munkálatok már előrehaladott állapotban vannak, most majd a padokat kell kicserélnünk, hogy a felújított belső részben új, jó minőségű ülőalkalmatosságok kerülhessenek. Községünk mindig igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket: a focipályán épp folyamatban van a kültéri fitnessz-gépek telepítése, a falu játszótere pedig két újabb gyermekjátékkal bővült. A községi tulajdonában lévő épületek mindegyikén történt az elmúlt években felújítás. Tavaly átadtuk az új halottasházat, harangot is szenteltünk, a sportépületet is modernizáltuk. Az iskolakonyha felújítására azonban ez idáig nem került sor, 2024-ben ezt szeretnénk megvalósítani.