Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban, és ugyanott halt meg 1929. augusztus 17-én. Magyar újságíró, író, és országgyűlési képviselő volt. Benedek Eleket a nagy mesemondóként is emlegetik. Verseket, színdarabokat, leányregényeket és történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 

Tanulmányait Székelyudvarhelyen kezdte, Budapesten folytatta bölcsészként. Diákévei alatt néprajzi gyűjtőútra indult Sebesi Jóbbal. Később újságíró lett, a Budapesti Hírlapnál és más lapoknál dolgozott. A budapesti Kálvin téri református templomban kötött házasságot Fischer Máriával. Később a nagyajtai kerület országgyűlési képviselőjévé választották. A Szabadelvű Párt tagja volt, majd csatlakozott a Nemzeti Párthoz. A parlamentben az ifjúsági irodalom, a népköltészet, a népnyelv és a közoktatás témáival foglalkozott.

Több napilapot és folyóiratot szerkesztett, például a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti Iskola, Az Én Újságom, Néptanítók Lapja, Jó pajtás… Álnéven publikált sok lapban, Az ismeretlen Benedek Elek műben olvashatjuk ezeket. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Mesegyűjteményei az Ezüst Mesekönyv és az Arany Mesekönyv az Ezeregyéjszaka és a Grimm testvérek meséinek átdolgozásai voltak. Évtizedeken keresztül a legnépszerűbb és legjobb magyar mesekönyvek közé tartoztak. 1921-ben a trianoni békeszerződés után a Romániához csatolt Kisbaconba költözött vissza. Élete végéig ott élt. Meseíróként a magyar gyermekirodalom egyik úttörőjének számít.

A magyar népmese napját 2005 óta ünneplik Benedek Elek születésnapján.

szerző: Varga Ákos

fotó: Wikipédia