A Nagykürtösi járásban fekvő 1300 lelket számláló Zsély az egykor szebb napokat is látott Sósár-fürdőnek köszönhetően híres és látogatott településsé válhatott volna. Utólag nehéz megállapítani, miért, illetve kiknek a hibájából, nemtörődömségéből került elhanyagolásra a 19. század 30-as éveiben alapított fürdő, amely kádfürdőként működött.

Mocsáry Antal Nógrád vármegye 1826-os történeti és földrajzi leírásában megemlíti a zsélyi savanyúvízforrást, amely „oly hatalmas és rendkívüli gyógyerejű ásványvízzel ritkán bővelkedik egy kerület, mint aminő Zsély szomszédságában, az úgynevezett Sósár pusztán létezik. /…/ Kár, hogy ez a természet becses adománya, mely valóban feltűnő értékekkel bír, itt éppen fel nem karoltatik, holott hasonhatású fürdők még külföldön is felette ritkák! Fájdalom, hogy a közömbösség még korunkban is oly nagy hatalom”

Nógrád vármegye történetével foglalkozó kiadványban többek közt ez olvasható: „Kár, hogy az ily erős hatású és bő tartalmú gyógyfürdőhely kellőbben nem pártoltatik, melyhez hasonlóan hatásos alig vagyon több országban. /…/ Igaz, hogy nagyon primitív állapotban vagyon e fürdőhelynek felszerelése, és kár az uradalom részéről is, ha már hosszabb időre bérbe adni nem akarja, hogy erre   több gondot nem fordít! Orvosok erősebbnek állítják ezen forrást, mint ugyanolyat, mely Hall-ban, Felső-Ausztriában létezik”

Mikszáth Kálmán, aki gyakran megfordult a Szklabonyához közeli fürdőhelyen, 1873-ban írta a Nógrádi Lapokban, hogy Sósár-fürdő „az elhanyagoltság Mekkája”

Bela Andrea a zsélyi mezőgazdasági szakközépiskola igazgató-helyettese, a zsélyi Sósári Források Polgári Társulás elnöke. Vele beszélgettem Sósár múltjáról, jelenéről a Társulás megalakulásának 10. évfordulója alkalmából.

Milyen céllal jött létre a polgári társulás?

Polgári társulásunk célja a család átfogó támogatása, a személyiség testi és lelki fejlődése a keresztény értékek szellemében, melyek társadalmi, kulturális és sporttevékenységek által beteljesülést lelnek. Lelkes csoport vagyunk, akik úgy döntöttek, hogy visszaadjuk az egykori Sósár-fürdőhelynek a kulturális értékét.

Gazdag múltja van ennek az egykori fürdőhelynek. Milyen volt ez a hely a virágkorában?
Én szívvel-lélekkel élnék a hely virágkorában. Miért?  A Sósár-fürdő a múlt század elején erőteljes fejlődésnek indult. Ekkorra a tágabb környék számára is népszerű pihenő- és mulatóhellyé vált.  A korabeli képeslapok szerint a fürdővendégeket 20 férőhelyes szállás várta, a gondozott parkban élvezhették a pihenést. Sétautak, padok és egy tekepálya is volt. 

A parkbeli étteremben cigányzene szólt. A fürdőszezon május elsejétől szeptember végéig tartott. Az itteni, kezdetben kettő, majd négy ásványvizes forrás vizét használták ivóvízként, mozgásszervi, idegrendszeri, emésztési és ízületi betegségek kezelésére. Ennek a helynek hihetetlen ereje, energiája van számomra. És véleményem szerint mások számára is. Nem tudom, mi az. Talán mert víz él benne. Élő víz.

Mit kell tudni a forráshelyekről, gyógyhatásukról? Mire javallták?

Az egykori Sósár-fürdő területén négy ásványvízforrás található, amely szénsavas, földes besorolású, magas glaubersó-tartalommal. Jelentős mennyiségű ként, vasat és kisebb mértékben egyéb kationokat és anionokat tartalmaz. 1879-ben megerősítették a víz gyógyhatásait, ennek köszönhetően az ízületek betegségeit, a mozgásszervi rendszert és a poszttraumás állapotokat kezelték.

A gyógyvizű forrásokat már az itt élő avarok is ismerték. A sósári fürdő kádfürdőként működött. A Zichy család uradalmához tartozott, a XIX. század 30-as éveiben alapították és a fürdőben három kutat létesítettek. A fürdő épülete mellett lévő forrást gránittal rakatták körbe, az ebből folyó vasoxidtartalmú savanyúvizet üvegekbe töltve távoli vidékekre is elszállították. A fürdőket csak mesterségesen, melegített módon lehetett langyítani, és az orvos rendelete szerint a mindenkori fürdőkádba kevertették a kellő gyógyvíz mennyiségét. Az orvosok erősebbnek állították ezt a forrást, mint azt, amely Hall-ban, Felső-Ausztriában létezett. A 19. század első felére tehető az akkori fürdőhelyeken az Anna-bálok szervezése, amelyek a fürdési idény csúcspontját jelentették.

Mi okozta a fürdőhely hanyatlását?

A második világháború évei alatt észrevehetően romlott a fürdőhely állapota. Nem korszerűsítették, elhanyagolták. 1947-ben konfiskálták a fürdőt, 1950-ben a dolgozók üdülőközpontjává vált. A szocializmus időszakában először pionírtáborként működött, később a besztercebányai autóközlekedési vállalatot szolgálta oktatóközpontként. 1989 óta teljesen elárvult, benőtte a gyom, a szép parkerdőt pedig sűrű bozót csúfította el. Sajnos a későbbi évek, évtizedek sem hoztak érdemi változást a fürdőhely életében, és tovább tartott az elhagyatottság a rendszerváltást követően is egészen 2014–ig.

Mikor kezdődött, és kinek a kezdeményezésére a hely felújítása?

 A három évvel ezelőtt elhunyt Kuris Pált régóta foglalkoztatta az a gondolat, miként lehetne újjáéleszteni Sósárt. Mindig voltak és vannak olyan emberek, akiknek jó szívük van, és bátran akarnak jót tenni magukért és másokért. 2014-ben összejöttek ezek az emberek, és elhatározták, hogy nem csak otthon nosztalgiázva emlékeznek vissza a sósári gyógyvíznél eltöltött időkre, hanem a helyszínen megteszik ezt. Tízen voltak, a tempót Kuris Pál diktálta.

És itt neki köszönhetően másodszor kezdték megírni Sósár történetét. “Ha tudnád, milyen történeteket mesél a víz, ha tudna beszélni… „és a nevetés visszhangzott az erdei parkban. Kuris Pál gyermekkorából szeretett visszaemlékezni a gyógyfürdő történetére. Elmondása szerint a nevetés meggyógyítja a lelket, vidám hangulatban a munka is kézről kézre jár. Az a vágy vezérelte, hogy a gyógyvíz mellett átéljék az emberek a közös pillanatokat, és ezzel lehetőséget teremtsen a szabadidő eltöltésére mások számára is. 

A hely újjáélesztése a három kút környékének megtisztításával és mások számára hozzáférhetővé tételével kezdődött. Bárki, akinek szüksége van a test és a lélek élénkítésére, vizet meríthet belőlük. Továbbá arról álmodozott, hogy a romos színpad új ruhát kap, és művészetet adhat. A támogatott pályázatnak köszönhetően a színpad és a színházi előadások ma a személyiséget és alkotói potenciálját fejlesztő kultúra helyszínei. Végül, de nem utolsó sorban másokat is rávezetett arra, hogy készítsenek ülőhelyeket, és állítsák helyre a pincét, mely romok alól még megmenthető. És már 30, fokozatosan 40 lelkes ember volt, és voltak évek, amikor még 50-en is. Igen, azokról az önkéntesekről van szó, akik formát adtak csoportjuknak, és létrehozták a Sósári Források Polgári Társulást. Hogy Sósár újra életre keljen. Olyan közös értékek jegyében, mint a szeretet, segítség, alázat, család, boldogság, egészség. A legértékesebb az egészség. Kuris Pál 2021. szeptember 21-én halt bele egy alattomos betegségbe. Tisztelet az emlékének! 

Ahogy mondani szokás, a fellobbant szívben a láng tovább adódik. Nincs ez másként ebben az esetben sem – hála az erősségeinek, valamint annak, hogy a legjobbat tudta kihozni másokból, és legalább egy ember számára példakép lett abban a tudatban, hogy az út a legfontosabb a célok elérése során. Ezért a Társulás még ma is úgy alakítja az erdőparkot, hogy minél többet kínáljon másoknak. Kuris Pál azok szívében marad, akik ismerték, a Társulás azon egy személyisége marad, ki állandóan előre hajt, emlékeztetve a reményre, a szisztematikus munkára és az ebből fakadó örömre.

Milyen munkálatok folytak itt, és milyen eredménnyel?

Mindig van teendő. Per pillanat tanösvény és kis erdei szauna. Ez fog következni. Áprilistól szeptemberig. Megosztom az örömhírt, már harmadszor a dm drogerie markt támogatja az álmainkat. Élvezni az „élő vizet”.

Tudomásom szerint, az utóbbi években számos rendezvényt szerveztek a szépen felújított Sósárban. Például Anna-bált is, melynek régen nagy hagyománya volt, híresek voltak a sósári Anna-bálok.

Az egykori fürdő területe a zólyomi SAD, buszközlekedési vállalat as.s. Zvolen (Szlovák buszközlekedési vállalat Zólyom) tulajdonában van, és fejlesztési céllal hosszú távra bérbe adják a Társulásnak. A kezdetektől egészen napjainkig számos rendezvény színhelyéül szolgált már a megújult, és folyamatosan fejlődő sósári erdőpark. A legelső, a múlt tradícióinak emléket állító hagyományos Anna-bál sajnos a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmaradt. A rendezvényt később bepótoltuk. A színpad is felvette eredeti jellegét, itt gyerekeknek és felnőtteknek szóló színházi előadások zajlanak. Megújult a pince is. Támogatóinknak köszönhetően (dm drogerie markt alapítvány) két játszóteret építettünk. 

Köszönet az Első Építkezési Takarékpénztárnak (Prvá stavebná sporiteľňa) természetes tavat létesítettünk és ezzel hozzájárultunk az erdei park környezet eredeti biotópjának megőrzéséhez. Élővízzel szeretnénk ellátni az erdőpark környezetét, nemcsak a helyi közösség, hanem a tágabb térség emberei számára is: újjáélesztjük és tovább szeretnénk ápolni a sósári fürdő ősi dicsőségét. Tavasztól télig változatos rendezvényekkel – hagyományos Annabál, gulyásfőző-verseny, zenés-színházi előadások – bemutatjuk a nagyközönségnek, aktív pihenőteret teremtünk a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Gyerekeknek és fiataloknak szervezünk sportfoglalkozásokat a játszótereken, olvasási tevékenységet nagyszülőknek és unokáiknak. Úgy gondoljuk, hogy a Sósár fürdőhely újjáélesztése jó alapot teremthetne a helyi turizmus számára. Ennek a helynek a lehetőségei és hangulata nagyon széleskörűek.

A Polgári Társulás jövőbeni tervei?

A Társulás tervei? Összefogni, összetartani és kitartani.  Egymásra figyelni. E világban ember maradni. Csak így tudjuk sikeresen végbevinni a terveket. Célozd meg a Holdat. Ha kihagyod, csillagot kaphatsz, ahogy mondani szokás. Köszönet minden egyes segítő kézért és szívért. A továbbiakban is szeretettel várjuk az erdőparkba érkező barátokat Magyarországról is, kulturális vagy baráti alapon szeretnénk a magyar-szlovák kapcsolatokat tovább építeni.

Nem csak a támogatott pályázatok alkotják a sósári erdőparkot. Ennek az esszenciáját a mindennapi apróságok adják meg, amelyeknek óriási értéke van. Ők az emberek. Nélkülük mindez értelmetlen lenne. Nagyra értékelem azokat az embereket, akik megalakulása óta tagjai a Társulásunknak vagy az elnökség tagjai voltak. Köszönöm mind azt, amit magukból a Sósári erdőparkban hagytak. Köszönöm a múltat ​​és a jelent. Az egyik nem lenne lehetséges a másik nélkül.

Bodzsár Gyula

Fotók: Bela Andrea archívumából

Régi képek Sósárról: Nagy László archívuma