Tehetséges ifjú mesemondó


Kedvenc meséje az Ördög és a gazdag asszony

Kedves, aranyos, és többszörös aranysávos mesemondó a füleki Mihalovics Zsófia, a helyi gimnázium diáklánya. Vele készítettem az alábbi interjút.

Zsófi, kezdjük egy rövid bemutatkozással…

Mihalovics Zsófia vagyok, Losoncon születtem, szüleim második gyermekeként, van egy idősebb bátyám és egy fiatalabb húgom is, akikkel nagyon jól kijövök. A Mocsáry Lajos Alapiskolába 5 évet jártam, majd hatodiktól Füleken a nyolc osztályos gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat. Jelenleg is ide járok immár másodikos gimnazistaként.

 Sikeres mesemondó vagy. Gyermekkorodban sok népmesét hallgattál, olvastál? Innen ered a mesemondás iránti vonzalmad?  

Kis korom óta sok mesét olvastak a szüleim elalváskor, illetve mikor már nagyobbak voltunk a testvéreimmel sok magyar népmesét néztünk, mindig is szerettem őket. De leginkább alapiskolában Varga Lia (Lia néni) osztályfőnököm miatt szerettem meg a meséket.

Mikor, kinek vagy minek a hatására kezdtél el meséket mondani?  

Lia néni nagy szerepet játszott abban, hogy elkezdtem meséket mondani, azóta is ő segít a felkészülésben évről évre. Ő volt az, aki úgymond meglátta bennem a tehetséget a mesemondáshoz. Első osztályban sokszor beszélgettünk az órákon, elmeséltük milyen napunk volt és Lia néni is sokat mesélt nekünk, ezek után kérdezte meg tőlem, szeretnék-e indulni az Ipolyi Arnold népmesemondó versenyen

 Az Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Versenyen nyolc alkalommal aranysávos minősítést szereztél. Elmondható, hogy ezzel az eredménnyel korosztályodban csúcstartó vagy?  

Úgy tudom korosztályomban vannak még páran, akik ugyanúgy kiskoruk óta foglalkoznak mesemondással, és sikeres eredményeket érnek el évről évre.

Megméretted magad hasonló magyarországi mesemondó rendezvényen is?  

Nem, eddig nem voltam más versenyeken. 

Kezdhettem volna ezzel a kérdéssel is: Miért szereted a népmeséket?  

Mikor mesét mondok, akkor egy kicsit más ember lehetek, valaki, aki nem fél semmitől, és senki nem mondja meg neki, mit és hogy mondjon. Ez a szabadság, ami igazán megtetszett a mesemondásban. 

 Hány mese szerepel a “repertoárodban”? Melyik a legkedvesebb, amit szeretnél még sokszor elmondani?   

Nagyjából nyolc mese szerepel a repertoáromban jelenleg. Ha kapok valamilyen felkérést, hogy valahol mondjak el egy mesét akkor ezek közül szoktam válogatni, és ilyenkor felelevenítem őket. Amit a legszívesebben mondok, talán az Ördög és a gazdag asszony című mesém, ez egy humorosabb rövidebb mese.

Nemcsak mesemondásban, de éneklésben is jeleskedsz. Milyen eredményeket értél el ezen a téren?  

Az éneklés talán az, ami a legközelebb áll hozzám.  Születésemtől kezdve anyukám mindig énekelt nekem, szóval nem volt kérdéses, hogy én is énekelni fogok. A Hallottad-e hírét című  énekversenyen kilenc éven keresztül minden évben részt vettem,  ahol aranysávos minősítést értem el évről évre. A Bíborpiros széprózsa énekversenyen is részt vettem szólistaként kétszer, ahol a tavalyi évben kiemelt aranysávos minősítést és egy különdíjat is megnyertem, így részt vehetek a Vass Lajos énekversenyen Budapesten.

 Mi a kedvtelésed?   

A szabadidőm nagy részét kitölti az ének és a mese, a Foncsik énekegyüttesben is éneklek, illetve tavaly óta az iskolai színjátszó csoport tagja is vagyok.

Gondolkodtál már azon, hogy ha leérettségizel, hol szeretnél továbbtanulni?  

Sokat szoktam ezen gondolkodni, viszont még nem döntöttem el konkrétan, mit is szeretnék. Egyelőre igyekszem jól tanulni és az idei tanév végére döntést hozni.

Bodzsár Gyula

Fotó: Mihalovics Zsófia archívumából