XVI.

Boldog békeidők!

Idézet egy prágai újság tanácsaiból, az 1930-as évek derekáról: „Mindenki olyan kutyát válaszszon, hogy üljék a ruhájához és egyéniségéhez. Ma divat az agár. Úrnője legyen magas, karcsú, szeresse a pasztellszíneket, csipkét, festői kalapot, rózsát, rózsaszínű körmöket, de gótikus ívben vágva! Modern sportleányhoz drótszőrű foxi kutya illik. A bulldog művésznőknek való.“

Mosolygunk: igen, ez ma már nevetséges. Kispolgári és túlzó. Micsoda bolond világ lehetett az! Irigyeljünk  a problémáikat.

Bezzeg most… mennyivel logikusabb minden. És kőkemény: menekültek a szomszédban és választható film estére (17 kategória, összesen 1382 alkotás). Háború a hírekben. Nincs messze, de amíg csak a tévében van, nem hallatszik ide a robbanás… Minden drágul – idén nem megyünk Egyiptomba. Na jó: nem oda megyünk. Percenként tizenegy ember hal éhen, és a vezető halálokok mögött a legfőbb kockázati tényező az elhízás. Hát nem logikus?!

Gyűjtünk az állatmenhelyeknek – jajj, csak azt az atomot le ne dobják! Kisnyugdíjasok aggodalma a húsos pultnál – tényleg, „mennyibe kerül“ ma egy sztárfocista? A legnagyobb érték a gyerek – ne is legyen belőle sok! És… Igen: valljuk, hogy a legfontosabbak a lelki dolgok – ezért költsünk sokat a testi jólétre!

„Mindenki olyan kutyát válaszszon, hogy üljék a ruhájához és egyéniségéhez.“ Óh… azok a boldog békeidők! Bezzeg most…

Feltámadt Krisztus, kérlek, gyere velünk szembe, vigyél bennünket Emmauszba! Hátha felnyílik a szemünk. És visszafordulunk…

Fotó: pixabay