Nyolcvan traktor csatlakozott Komáromban a mai napra meghirdetett országos figyelemfelkeltő demonstrációhoz, melyen a mezőgazdászok és az élelmiszeripar termelésében résztvevők az egyenlő bánásmód szükségességére, a bürokrácia csökkentésére hívták fel a figyelmet, valamint az ágazatot érintő negatív döntések ellen szólaltak fel.

A Komáromba tartó traktoros felvonulást két irányból szervezték meg: az egyik gyülekezési pont Szentpálpusztán volt, a gazdák a Pozsonyi úton érkeztek a városba, a másik Gyulamajoron, azok a gépek a Vág hídon keresztül robogtak a közös gyülekezőhelyre, a Komáromi vár melletti parkolóba. Ugyan darab időre megállt miattuk a városban a forgalom, a közlekedés többi résztvevője szolidaritását fejezte ki: dudáltak, integettek, támogatásukról biztosították a felvonulókat. Az eseményt a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara regionális egységei a Szlovákiai Agrárkamarával közösen szervezték, országosan harmincöt településen, összesen 2200 traktorral.

A komáromi találkozón étel, frissítő és színpad várta a tüntetőket, ahol a komáromi Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke, Alexander Pastorek mondott beszédet. Felhívta a figyelmet, mennyire túlzó és néha akár teljesíthetetlen elvárásokat tartalmaz az úgynevezett „Greendeal”, az a környezetvédelmi megállapodás, mely teljes átállást követel az országoktól a zöld energiára, figyelmen kívül hagyva az egyes államok specifikációt, gazdasági mutatóit. Pastorek hangsúlyozta, hogy nem lehet egyről a kettőre lépni, míg az Európai unióban nem lesz egységes az elvárás és a bánásmód, hiszen nem lehet összehasonlítani Németország vagy Franciaország mezőgazdaságát, élelmiszeriparát a szlovákiaival, ahol egyébként több esetben is komolyabb, szőrszálhasogatóbb követelmények vannak, mint Nyugat-Európában.

„Egészséges, ellenőrzött terményeket, termékeket akarunk előállítani Szlovákia lakossága számára. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy olyan országokból érkezzenek élelmiszerek, illetve élelmiszeripari alapanyagok, ahol a követelmények sokkal megengedőbbek, ahol a minőség-ellenőrzés hiányos, ahol olyan feltételek is megengedettek, melyeket az Európai unióban egyenesen tiltanak!” – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette, az unió olyan jogszabályokat fogadott el, melyek ellehetetlenítik a haszonállatok tartását: a szarvasmarhák állományát a felére kívánják csökkenteni, ez Szlovákia esetében 0,05%-ot eredményezne, mert kis ország lévén eleve nem nagy a tehenek száma.

A rendezvényen felszólalt Peter Lelkes is, a komáromi Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara alelnöke, aki keserűen számolt be arról a tényről, hogy Szlovákiában még rosszabb a helyzet, mivel az állam szinte már felvállalhatatlan bürokráciával sújtja a gazdákat, rengeteg felesleges adatközlést, kérvényezést, bejelentést követel. Példaként felhozta azt is, hogy a Csallóközben a törvény szerint a földek 5-7%-át nem használhatják a mezőgazdászok, még csak nem is kaszálhatnak, ezáltal nem védekezhetnek a kártevők, a rágcsálók ellen sem, mivel a hatályos szlovák törvények ezt írják elő környezetvédelmi szempontok alapján. Beszélt még a jelenleg talán legnagyobb veszélyről, az ellenőrizetlen ukrán termények behozataláról: „Ebbe a térségbe Ukrajna sosem szállított! Szlovákia lakossága évente 600 ezer tonna gabonát, illetve abból készült termékeket fogyaszt, a termelés ennek kétszerese, tehát még exportra szánt tartalék is van. Az ukrán behozatal azonban ellehetetleníti a gazdákat!” – emlékeztetett.

Elhangzott a szlovák mezőgazdasági minisztérium kérése is, miszerint legyen olcsóbb az élelmiszer. A felszólalók elmondták, addig nem tudnak olcsóbban termelni, míg a vetőmagtól kezdve, az ágazatban használt kémián át egészen a munkagépekig mindent csak külföldről tudnak beszerezni, sokszor megemelt árakon, magas adókkal. Az ágazat mindenképpen azt követeli, hogy a törvényhozók korrekt bánásmódban részesítsék őket.

fotó: a szerző