Bölcs a mi magyar népünk, és csodálatos az emlékezete. Nemhiába hívják úgy ezt a hetet, ahogy hívják: Nagyhét! Nem kell hozzá túl sok nyomozás, hogy rájöjjünk, amit az őseink azzal a jelzővel láttak el, hogy „Nagy”, s ráadásul így is írták, nagybetűvel, az nem akármilyen napok sorát rejtheti…
Fanyaloghatunk és persze, panaszkodhatunk, hogy ebből már nem sok maradt meg. Kifogásokat is gyárthatunk, és még el is hihetjük őket, mondván: a mai világ már másról szól – dolgozni kell, menni, hajtani ugyanúgy, mint máskor…
Na, itt álljunk meg, ennél a szónál: ugyanúgy. Mert ez az, amit a régiek megértettek és meg is mertek tenni! Azt, hogy ezen a héten igenis MÁSKÉPP csináljuk a dolgainkat! Mert ez a hét nem lehet ugyanolyan, mint a többi, mert ezek a napok, melyeknek a végén a Megváltó halála és feltámadása van, nem telhetnek UGYANÚGY.
Csendeshétnek is nevezték ezt a hetet – a hivatalos munka szünetelt. Az asszonyok kimentek a határba, felkeresték a kereszteket, Imádkoztak, feldíszítették azokat és lemosták. „A falusi nép még a 20. sz. közepén is egész portáját megtisztította, kihordta az istállót, kijavította a melléképületeket, söpört, tapasztott, meszelt, egészen megfiatalodott a hajléka. A legkisebb dolognak is ragyognia kellett a tisztaságtól. A szerszámokat is rendbehozták, olykor kifényesítették. Mikor a ház és környezete rendbe jött, a hozzátartozók sírját és a temetőt frissítették föl, árkait megtisztították; azok sírját is rendbe hozták, akiknek már nem volt családbeligondozójuk.“ (Magyar katolikus Lexikon).
A lényeg azonban nem az, hogy mit tettek, hanem, hogy miért. Azt vallották, ezekben a napokban meg kell mozgatni a dolgokat, hogy elválasszuk a tárgyat attól, ami rendeltetése szerint nem tartozik hozzá: por, piszok, pókháló, rovar, stb… Nemcsak arról szólt hát ez az egész, hogy Húsvétra rend és tisztaság legyen mindenhol, mert az úgy illik…
S ez az, amit mi is megtehetünk. Ez az, amit, meg is kell tennünk: megállni, elcsendesedni és bátran elválasztani az életünkben mindazt, ami rendeltetése szerint nem tartozik hozzá: félelmek, aggódások, sérelmek és bűnök, sértődések, irigységek, panaszok és megszólások, stb…
Fotó: pixabay