Az évszázad lakodalma Királyhelmecen


A 17. század merőben más volt, mint manapság a világ. Más volt az értékrend, a vallás szerepe jóval erősebb volt, az akkori családmodellek pedig nem kizárólag érzelmi alapon álltak össze. A vagyonos nemesek elsőszámú célja a házasságokkal, különösen gyermekeikével, a családi vagyon megőrzése, szerencsés és ideális esetben annak gyarapítása volt. De ezzel bizonyára eddig is tisztában voltunk. Ez a történet azonban engem is meglepett. Egyre többször csodálkozom rá, hogy Királyhelmec és Bodrogköz mennyi meglepetést és titkot őriz magában, amik mind feltárásra várnak. A Thurzó-Nyáry lakodalom mesébe illő, hetedhét országra szóló lakodalom volt, melyről Szivák Gábor, a kisvárdai könyvtár igazgatója mesélt a királyhelmeci könyvtárban összegyűlt érdeklődőknek. A jó hangulatú, tartalmas előadás alig akart véget érni. No, de hogy is volt ez a bizonyos Thurzó-Nyáry lakodalom?

Kik is azok a Thurzók?

Jól ismert főúri család, tagjai arisztokraták voltak a Magyar Királyságban, Lengyelországban, a Cseh Királyságban, a Német-Római Birodalomban egyaránt. Zsigmond királynak tett szolgálataik révén emelkedtek főúri rangba, gazdasági tevékenységeiknek köszönhetően a 15. század végére az egyik leggazdagabb magyar nemesi családdá váltak. 1490-ben megszerezték Corvin Jánostól a bányavárosokban bírt bányák majorságait, ezzel alapozva meg vagyonukat. Az itáliai Fuggerekkel szövetséget kötöttek, kölcsönös házassági szerződéssel erősítve a vagyont. A család első nemes tagja Elek, aki kamaragróf, királyi kincstartó majd országbíró lett, mindezt kevesebb, mint egy évtized alatt.

Thurzó címer

Hozzá hasonló gyorsasággal ívelő karriert csak Thurzó György volt képes felmutatni, aki nem mellesleg történetünk egyik főszereplője. György Zsolnalitván született, későbbi nádor, előtte főpohárnok, főasztalnok mester, báró, Árva megye örökös főispánja, gróf. Mint nádor, a béke embere volt, buzgó lutheránus és következetesen végzi a protestánsok érdekeit. Mi sem mutatja ezt jobban minthogy az osztrák protestánsok gyakran jártak hozzá panaszkodni, s egyfajta mediátorként mindig olyan eljárásokkal oldotta meg a gondokat, melyekkel mindenki meg volt elégedve. Az evangélikus egyháznak kedvező tevékenysége révén 1610-ben Zsolna városában tartottak zsinatot. Közbenjárásának köszönhetően számos felvidéki diák folytathatta tanulmányait a wittenbergi egyetemen (köztük fia Imre is). Patrónusa volt a hazai irodalomnak is, a biccsei könyvtárat példátlan gyűjteménnyel gazdagította. Felesége Czobor Erzsébet. A királyhelmeci lakodalom szempontjából ő az apóspajtás, kinek fia, Imre a férjjelölt.

Kik is azok a Nyáryék?

A bedegi nemesi Nyáry család Thurzóékhoz hasonlóan ismert és elismert a maga korában. Első ismert ősük János, aki királyi megbízottként jár el 1329-ben. Aki nemesi rangba emeli a családot, az Nyáry Ferenc, akit vitézségéért 1535-ben bárói ranggal jutalmaznak. Egyik rokonuk, Sárkándy Pálné Balassi Bálint Célia nevű múzsája. Nyáry Lőrinc, Ferenc unokatestvére feleségül veszi a túrócszentmihályi Thúróczy Mártát, kitől hét gyermeke születik. Egyik fia, Pál 1596-ban Eger várkapitánya, a vár feladása után Bocskay oldalára áll és felveszi a református vallást. Első felesége Török Zsuzsa, aki Királyhelmecen hal meg, második felesége pedig Várday Kata, akitől Krisztina lánya születik. Aki pedig Lőrinc unokája.  Krisztina tovább nemesíti a családot két házassággal: először Thurzó Imrét, majd Eszterházy Miklós felesége lesz. A történetünkben tehát az anyóspajtás Várday Kata, kinek lánya, Krisztina a menyasszony.

Nyáry családi címer

Krisztina egyik fennmaradt üzenetét tekinthetjük az első magyar Facebook-bejegyzésnek: „Az bedegi Nyári Christina jöttem ez világra az 1604 esztendőben 3 oktoberis, kis Warda Wárában az igaz római hitben megh maradnám holtigh.” Emlékszünk még, hogy apja, Pál milyen vallást vett fel Bocskay oldalán? Bizony, református. Hogy születik hát Krisztina római katolikusnak? Csak úgy, uk-muk-fukk. Krisztina Kisvárdán és Királyhelmecen nő fel, iskolázott, magyarul ír és olvas. A mai kor leánya elborzad a következő sorok láttán, azt bizton állíthatom: 12 (!) évesen kerül eladósorba. Közérthetően: eladó a menyecske.

Nyáry Krisztina naplóbejegyzése

A lakodalom előkészítése

A Thurzó Imrével tervezett esküvő kitervelője a két anyóspajtás, Várday Kata és Czobor Erzsébet. A leánynézésre 1617. szeptember 24-én került sor Kisvárdán, ahol már el is jegyzik a leányt. Ekkor Krisztina 13, Imre 19 éves. Az esküvői előkészületek egy évig tartanak. Krisztina fivére tárgyal Biccsén az esküvőről, követeket küldenek oda-vissza, minden apró részletet megtárgyalva. Bécsbe mennek nagybevásárlásra: mindent, ami szem-szájnak és főúri lakodalomnak ingere. Az eltérő vallású felek Alvinczi Pétert választák szertartásvezetőnek.

A lakodalmi menet

A lakodalmi menet kifejezett hadjáratnak tűnt. Főszervezője Rimay János költő és diplomata.

1618. októberében Biccsén gyülekezett a násznép, november elsején útnak indulnak. 

Reggel nyolckor megindul az előcsapat, akik a szállásokat készítették elő. Ezután hintók és szekerek sora következett, élükön Thurzó Imre sógorai és azok kísérő lovai: Erdődy, Illésházy, Jakusith, Wízkelethy. Ezt követte hét díszes öltözetű ifjú lovon, majd Thurzó Imre, Czobor Erzsébet háza népével, egy lakáj, egy drabant, majd Erdődyné, Wízkeletiné háza népével, Thurzó portékás szekere, Illésházy és Wízkelethy bőr szekerei.

Thurzó leeresztős szekere sem maradhatott el a főember-szolgákkal, inasokkal és drabantokkal, majd Thurzó Imre vezetéklovai, trombitások, 36 lovas. Majd a konyhához látó gazdák, pohárnokok és tálnokok, Thurzó Imre szakácsai. Ha mindez nem lenne elég, utánuk jönnek a társszekerek a menyasszonyi ajándékokkal, a társszekereket őrző őrök és felügyelők, majd 50 kék és 200 fő piros ruhás gyalogkatona társszekerekkel. Majd az utócsapat: lakatosok, kovácsok, felcserek, szekérgyártók, szíjgyártók és lovászmesterek. 1618. november 11-én (!), tehát 10 napnyi menetelés után ért a lakodalmi menet Királyhelmecre, a római katolikus templomba, melyet ekkor a reformátusok birtokolnak.

Bedegi Nyáry Krisztina

A “puccos” menyasszony és az afterparty

A menyasszony nem bízta a véletlenre az öltözködést sem. Biztos, ami biztos, gyöngyös nyuszttal bélelt, fekete bársonyba bélelt kis subát, arany övet, zománcos öreg aranyban lévő aranyboglárt, zománcos kézre való aranykarkötőt, rubint és gyémántos gyűrűt viselt, mely aranyba foglalt 12 rubint és sok öreg gyöngy ölelte körbe. Egyszóval puritán, egyszerű, hétköznapi viselet.

A lakodalmat Márton napján tartották, ebből az alkalomból írta Bocatius János a Menyegzői lúd c. alkalmi eklogát, mely nyomtatásban is megjelent. “A lakodalom után az első napon a násznép Tokajba indult, ami Thurzó legközelebbi birtoka volt. A feleséget aranyos hintó vitte, mely elé bársony hámos hat ló volt befogva. Ott három napig mulattak, majd visszatértek Biccsére, ahol még további öt hétig folytatódtak a lakodalmi ünnepségek.  Képzelhetjük, mennyi étel-ital kellett mindehez. Ne bízzuk a képzelőerőnkre, elmondom én a teljesség igénye nélkül: 1079 szapu liszt, 191 és fél akó bor, 160 akó sör, 17 ökör, 60 bárány, 241 juh, 20 borjú, 50 malac, 30 kappan és tyúk, 1000 tojás, 50 nyúl, 2 szarvas, 55 csuka, 169 ponty, 100 pisztráng, 500 fehér hall 600 hering, 8 oldalszalonna. Mi ehhez képest egy mai fatálas.

Szivák Gábor könyvtárigazgató előadása Királyhelmecen

Imrét azonban a politikai és vallási harcok távol tartották otthonától, míg a gyöngélkedő feleséget magára hagyta a rajeczi fürdőben. Nyáry Krisztina gombát szedett és szárított, valamint hegyi patakokban pisztrángokat fogott, melyeket ajándékul küldött anyósának, Czobor Erzsébetnek. Gyakran panaszkodott leveleiben gyenge egészségére és a gyomorfájdalmaira. Levelei tanúságtételt tesznek magasabb műveltségi szintjéről, mint a kor átlaga, bár férje anyjának panaszkodott, hogy Krisztinától semmi hírt nem kap. Az ifjú asszony férje elfoglaltsága miatt gyakran magára maradt, de anyja, Várday Kata gyakori kapcsolatban volt vele. 1620 augusztusában leveleket váltottak, amelyből kiderült, hogy Krisztina gyermeket vár, majd 1621. február 20-án megszületett Erzsébet. Azonban férje 1621-ben váratlanul elhunyt. Bedeghy báró Krisztina pedig kénytelen volt újra a férjkeresés útjára lépni – hozzáteszem, 17 évesen – Eszterházy Miklós lett a második férje, kitől kilenc gyermeke született 15 év alatt.

S boldogan éltek, míg meg nem haltak.