Pilvax nem így írta a nevét! Ennél sokkal németesebben: Pillwax. Ráadásul a márciusi ifjak nem is ekként nevezték a kávézót, hanem Fillingernek, mert a forradalom kitörése előtt két évvel Fillinger János bérbe vette azt. S hogy 1848. március 15-én miért voltak oly sokan, szinte egész tömeg a kávéházban? Erről is szól egy fáma: ingyen reggeli süteményt hirdetett meg a tulajdonos. De mindez csak részletkérdés, semmit nem változtat a tényen, hogy a tavaszi szellőtől duzzadó férfikeblek egy hangként üvöltötték egységes vágyukat: szabadság!

A magyar forradalom kitörését követő 176. évben kisebb tömeg gyűlt össze ünnepelni a révkomáromi Klapka téren. A Concordia Vegyes kar elmaradhatatlan és pótolhatatlan része ünnepeink fennköltségének. A komáromi városháza tornyában előbb a huszár fújta a Klapka indulót, melyet aztán a kórus énekelt el.

Az őrsújfalusi És?! Színház két tagja, Várady Kornélia és Panyi Zoltán visszatekerték az idő kerekét, elrepítették az ünneplő közönséget a forradalom kitörésének napjára, annak pesti helyszíneire. Előadásukból sok újdonság derült ki. Kis turpisságok a Pilvax vagy Pillwax vagy még inkább Fillinger kávézóról, Landererről, aki önként nem kívánt nyomtatni, rabként vagy kényszerítve már annál szívesebben.

„Föltámadott a tenger, a népek tengere” – szavalta Panyi Zoltán a vérpezsdítő Petőfi-költeményt, majd helyét a mikrofonnál, Klapka György tábornok szobra előtt átadta Csáky Csongornak, a Rákóczi Szövetség elnökének, a révkomáromi ünnepi délután szónokának.

Az elnök emlékeztetett, hogy korántsem volt mindig, mindenben összhang a korabeli magyarság körében. Rengeteg vita folyt a nemesek és nem nemesek között, a politika művelői között. Talán nem is volt olyan rétege az országnak, ahol egyetértést lehetett volna tapasztalni.

Ám a szabadságvágy, s ennek kiharcolása akár fegyverek által is – összekovácsolta a rétegeket, a csoportosulásokat. Az ország egy emberként sorakozott fel a 12 pont mögé. Az akkori magyarság megtalálta az ügyet, melyért érdemes és kell összefogni. Vajon a mai magyarság talál-e ilyet?

„Történelmi mozzanat ez, hiszen korábban mindig az oszd meg és uralkodj elv győzedelmeskedett. Elmondhatjuk, hogy 1848 márciusában született meg a modern magyar nemzet, melyet nemcsak nemesek alkottak, hanem egyformán számított az ország összes lakosa”

– emlékeztetett Csáky Csongor, aki az ünnep alkalmából jó híreket kívánt mindenkinek. Egy nagyon jó hírt meg is osztott: a tavalyi évben 3852 kisdiákot írattak magyar iskolákba a Felvidéken.

„Ez annak tudható be,” – mutatott rá a Rákóczi Szövetség elnöke – „hogy szüleikben erősen él a magyar jövőbe vetett töretlen hit. Megmaradásunk sarokkövei a nyelvünk, keresztény magyar kultúránk és egységes múltunk, melyre bármikor támaszkodhatunk.”

Búcsúzóul még felhívta a közönség figyelmét, hogy józan bátorságra van szükségünk, hogy szűkebb vagy tágabb magyar közösségünk életét mind jobbá tudjuk tenni.

Az ünnepi szónoklat után a két Komárom önkormányzatai, kulturális, társadalmi, oktatási és civil szervezetei helyezték el koszorúikat Klapka György tábornok szobra előtt.

fotó: a szerző