„A jó kezdet, fél siker” – tartja a népi bölcsesség. Szent János apostol és evangélista is, aki az Élet tanúja és hirdetője volt azzal a szóval kezdi evangéliumát, amely az egész Szentírás legelső szava: „Kezdetben.”

Az apostol leveleiben a kezdetekhez megy vissza. Nem véletlenül. Írásainak és életének mélysége az abszolút Kezdethez, a létezés ősforrásához, az Istenhez való kötődéséből ered. Az utolsó vacsorán az Úr Jézus kebelén nyugodott. János, mintha nem is a bűnbeesett ember volna. Urunkban, Jézus Krisztusban az Istennel találkozva ő lett a szeretett tanítvány. Az ártatlan és a tiszta. Szüzessége kivirágzása eredményeként teljesen megtisztult. A Szeplőtelen Szent Szűzzel töltött évek során pedig, miután a haldokló Üdvözítő végrendeletét teljesítve a házába fogadott, fokozatosan megérett Isten új teremtésének hatékony szemlélésére és birtoklására, aminek következében első tanúja lett a dicsőséges feltámadás sorozatának. Valóban hallotta, saját szemével látta és kezével tapintotta az Életet, amelyben öröktől fogva minden más élet benne foglaltatott.

Megtapasztalta az Atya öröktől fogva történt elhatározását: Szent Fia megtestesülését, hogy Általa minden embert az istenfiúságban részesít. Bár az univerzumban előbb jelent meg az élet, mint a térben és időben, de az isteni szándék rendjében az Úr Jézus az első. Isten Őbenne teremtette meg az új embert és az ember új életterét. Ezért az Úr Jézusra a szó legteljesebb értelmében áll, hogy Benne „az Élet megjelent” (vö. 1 Jn, 1,3). Azért is, mert ez az élet nem pusztulásra szánt, széteső biológiai élet, hanem, amint Szent János tanítja, örök élet, amely az Atyánál volt (Barsi Balázs).

Köszönet és hála a szeretett tanítványért, Jánosért, aki által feltárulnak előttünk az isteni élet mélységei, azzal, hogy a Mester legbensőségesebb barátjául választotta, s azzal, hogy rábízta titkai megosztását. Általa, az ő evangéliumán és levelein keresztül nyilatkoztatta ki nekünk, hogy Isten a szeretet, s hogy arra kaptunk meghívást – és a nekünk ajándékozott Szentlélek által képességet is –, hogy a mi létmódunk is a szeretet legyen.

Adja Isten, hogy az új esztendő minden napján, minden percében ezt a szeretetet mind jobban befogadjuk, s Őt és egymást viszontszeretve már itt a földön tudatosított részünk legyen a Szentháromság boldog, örök életében.

Az Úr Jézus szava, szentségei és a felebarát őszinte szolgálata jellemezze a 2024-es esztendőt is.

Fotó: pixabay