Kisudvarnokban már 1932-ben elkezdődött az oktatás, ami akkoriban egy teljesen más helyen zajlott, mint most. Az épületet, amelyben jelenleg is folyik a tanítás, 1975-ben adták át. A kisudvarnoki alapiskolának négy évfolyama, öt osztálya, és 69 diákja van. Már nem csak kisudvarnokiak és nagyudvarnokiak tanulnak az iskolában, hiszen Pozsonyeperjesről, Dunatőkésről, Balázsfáról, Csallóközkürtről és Erdőhátkarcsáról is járnak tanulók. A tanítás módszeréről, a magyar iskola fontosságáról, és az iskolaérettség feltételeiről is beszélgettünk az iskola igazgatónőjével, Marczell Katalinnal, és Hornyák Ildikó tanítónővel.

Hogyan zajlik a tanítás Kisudvarnokban?

Marczell Katalin: A tanítási folyamat két blokkban zajlik. Az első blokk 10:15-ig tart, a hagyományos órarend szerint ez háromszor 45 perces tanórát jelent, két óraközi szünettel.  A pedagógus az osztály igényeit figyelembe véve ossza be az egyes tanítási órák hosszát. Az első osztályban ez különösen fontos a betűtanulás időszakában, hiszen ott több és hosszabb szünetekre is szükség van, különösen a kezdeti időszakban. Ha van rá igény, pedagógiai asszisztens is segíti a gyerekeket a felzárkóztatásban.

Az első blokk után egy 20-25 perces szünetet tartunk, amelyet kisdiákjaink kint töltenek az iskolaudvaron. A második blokkban inkább a nevelési tantárgyak, például a zene, a képzőművészet, a testnevelés kapnak szerepet. A napköziben odafigyelünk arra, hogy a leckék megírása mellett jusson elegendő idő olyan szabadidős tevékenységekre, mint az ének, a mozgás, illetve a drámajátékok. Péntekenként nincs tanulás a napköziben. Olyankor az egész iskola együtt van, interaktív foglalkozásokkal telik az idő, minden héten más témával – közlekedés, torna, mesék, Szlovákia megismerése. Természetesen a tehetséges gyerekekre is odafigyelünk, igyekszünk őket fejleszteni, és részt venni különböző versenyeken.

Miért a kisudvarnoki alapiskola a legjobb döntés a leendő elsősök számára?

M.K.: Nagy előnyünk a családias légkör. Mindenkire oda tudunk figyelni, ezáltal, ha bármi probléma adódik, mindent rögtön észreveszünk, és gyorsan megoldunk. A gyermekek testi és lelki egészségének megfelelő környezetet tudunk biztosítani, és nem utolsósorban a kollektíva is jó. Tizenegy tanító néni tanít az iskolában, és van egy asszisztensünk is. A Kisudvarnoki Alapiskola jó alapokat ad a gyermekeknek.

Az épület modern és felújított. Mindegyik osztályterem korszerű eszközökkel, felszerelt Smart táblával, számítógéppel, és nyomdával. Ősszel adtuk át az új informatika termet, 10 új számítógéppel. Van egy könyvtárunk, ami egyben meseszoba is. Ebben a teremben van egy zongoránk, egy művészeti alapiskolás tanító néni tart zongoraórákat a zene iránt érdeklődő tanulóinknak. Iskola után is látogathatóak különféle programok, van kézműves kör, drámakör, nyelvi körök, sportkörök, gyöngyfűzés.

Rengeteg esemény és családi nap van iskolánkban. Mindenszentekkor ellátogatunk a temetőbe, töklámpásokat készítünk, Márton-napon közösen lakomázunk. Az adventi időszakban minden héten van programunk, jön a Mikulás, Luca-napot tartunk, és betlehemezünk is. A gyerekek egyik kedvence a farsang, ami után készülődünk a húsvétra, közben nyílt napokat, és beíratási foglalkozásokat is tartunk. Minden évben van anyák napi ünnepség, erdei iskola, év végi kirándulás, múzeumlátogatás, könyvtárlátogatás, és a Dunamenti Tavaszra is ellátogatunk. Nyáron nyári tábort tartunk, kosárfonással, szövéssel, gyöngyfűzéssel, és egyéb programokkal. A családi napokra mindig sokan eljönnek, minden alkalommal más a téma, volt már cirkusz, és mese témakör is.

H.I.: Az érdeklődőket szívesen látjuk iskolánkban, mivel nyitott óráink vannak, bárki benézhet hozzánk.

Mik az iskolaérettség feltételei? Milyen következményekkel jár, ha a szülő nem veszi figyelembe, hogy gyermeke még nem érett az iskolához?

Hornyák Ildikó: Elsősorban a testi feltételeknek kell megfelelni. Fontos, hogy az iskolával járó fizikai terheket bírja (pl.: iskolatáska, kilát-e a padból). Figyelembe kell venni a koordinált nagymozgásokat, fejlett finommozgásokat, és hogy kialakult-e a jobb-bal dominancia. Másodsorban pszichológiai feltételei is vannak az iskolaérettségnek.Elengedhetetlen, hogy a leendő elsős képes legyen kortársaival szociális kapcsolatok kialakítására, bírja a monotonitást, a kudarcot, a rábízott feladatokat elvégezze, betartsa a közösség szabályait.  Egyéb feltételek között említeném a térben való tájékozódást, a megfelelő szókincset, kommunikációs képességet, koncentrációt, versek memorizálását, testrészek megnevezését.

M.K.: A szülő dönthet, hogy beleegyezik-e az iskolaérettségi tesztbe, amit az óvodában csinálnak. Sajnos nem minden szülő veszi figyelembe, hogy gyermeke még nem érett az iskolához, ami nagy gondokhoz vezet az esetek többségében. Ha több területen is lemaradást észlelünk a gyermeknél, abban az esetben számba kell venni az iskolaéretlenség lehetőségét. Nem szabad erőltetni az iskolakezdést, hiszen aztán sorozatos kudarcoknak lesz kitéve a gyermek.

Mi a legnehezebb feladat manapság egy tanító számára?
M.K.: Sokkal nehezebb nekünk manapság, mint régen. A figyelemzavar rendkívül gyakori a gyerekeknél, ami a digitalizáció és az egyre gyorsuló világ következménye. Nem tudnak a gyerekek elmélyedni egy feladatban, mert hozzá vannak szokva az állandó pörgéshez, nincs türelmük könyvet olvasni sem. Tapasztalatunkkal igyekszünk helyén kezelni ezeket a problémákat.

Miért fontos, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába járjanak?

H.I.: Számunkra egyértelmű, hogy magyar gyermeknek magyar iskolában a helye. Az anyanyelven való tanulás minden iskolai tanulás alapja. Magyar iskolaként odafigyelünk arra, hogy erősítsük tanulóinkban az egészséges nemzeti öntudatot, a tanítási órákon és a közös ünneplések alkalmával egyaránt, legyen az a magyar kultúra napja, a költészet napja, vagy a magyar népmese napja.

Mit üzenne azoknak a szülőknek, akik gondolkodnak azon, hogy magyar vagy szlovák tannyelvű alapiskolát válasszanak gyermeküknek?
M.K.: Mindenképpen magyar iskolát válasszanak, hiszen a tudást anyanyelven kell elsajátítani.  Ha valaki bizonytalan, nézzen utána a statisztikáknak, hogy a magyar iskolákban végzett gyermekek hány százaléka jár egyetemre, főiskolára, itt, Szlovákiában. Egy nyelvet valóban nyerne a gyermek, viszont mennyi mindent veszítene, és a tudása sem lesz másabb. Elveszíti a saját kultúráját, és a nemzeti tudatát.

Ha két magyar szülő szlovák iskolába adja a gyermekét, az sok esetben identitászavarhoz vezethet a gyermeknél, ami pszichés problémákat okoz egy idő után. Főleg akkor, ha a szülők otthon magyarul beszélnek továbbra is, a magyar szokásokat tartják.

H.l.: Én csak annyit mondanék Bessenyei György szavaival élve, hogy: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

Manapság egyre több falun élő városi iskola mellett teszi le a voksát. Önök szerint miért jobb a gyermeknek, ha falusi iskolába jár?

M.K.: Fontos, hogy tagja legyen egy biztonságos kis közösségnek, ott kezdjen el fejlődni, ott legyenek barátai. Ha a szülők a falusi életmódot választották, a gyermek is oda kell, hogy tartozzon. Az egy sokkal biztonságosabb környezet, mert mindenki ismer mindenkit, az iskolába is együtt járnak.

Milyen jövőbeli tervei vannak az iskolának, amit szeretnének megvalósítani?
M.K.: Szeretnénk a továbbiakban is megtartani a már megszokott családias környezetet. Terveink között szerepel egy kinti pihenő a gyerekeknek, illetve a későbbiekben a tornaterem fejlesztése. Egyik legnagyobb célunk, hogy bővítsük az iskolát ötödik évfolyammal.

Virág Csenge

A szerző felvételei