Az „időutazás” lehetősége mindig izgalmas pillanatokat teremt, hiszen visszatekinthetünk a múlt eseményeire, és felfedezhetjük, milyen neves személyiségek jártak egykoron egy adott helyen. Nyolcvanhárom évvel ezelőtt, Komárom városában egy ilyen emlékezetes esemény történt, amelyet egy archív cikk örökített meg a Komáromi lapok 1941. január 18-i számában.

1941. január 11-én Sárosi György, a Ferencvárosi TC legendás labdarúgója –  későbbi olasz bajnok edző – járt a városban. Ezen esemény különlegessége még inkább fokozódott, hiszen a világbajnoki ezüstérmes futballista Pluhár István, a kor neves rádióriporterének társaságában érkezett Komáromba. Mindketten a Komáromi Football Club meghívására érkeztek, a beszélgetés pedig a helyi Kultúrpalotában zajlott.

Ez a találkozás akkoriban nem csupán egy egyszerű esemény volt a város számára, hanem egy olyan alkalom, amely lelket öntött a helyi emberekbe a II. világháború közepén. A neves személyiségek és sportlegendák együttműködése egy ilyen időszakban kivételes élményt jelentett a helyi közösségek számára.

Az archív cikk végén azonban megtalálhatjuk, hogy a közönség részéről nem tapasztaltak túlságosan nagy érdeklődést a jelenlévő előadók iránt. A cikk szerzője őszintén „ragadott tollat”, megjegyezve, hogy ennek az okát szinte lehetetlenség megtalálni. Ez a tény is izgalmasan hozzájárul a történethez, mivel rámutat arra, hogy az emberek érdeklődése és reakciója néha kiszámíthatatlan lehet, még a neves és világhírű előadók esetében is.

(A szöveget eredeti, autentikus formájában közöljük.)

Élmény volt Pluhár István és Sárosi György előadása

Munkatársunk jelenti:

Január 11-én, szombaton este ritka élményben volt részük azoknak, akik elmentek a Kultúrpalotába, hogy meghallgassák a magyar sport két világhírű kiválóságának az előadását. A Komáromi Football Club meghívására jött városunkba Pluhár István, az OTT előadója, a rádió sokszor megcsodált sportközvetítője és dr. Sárosi György, a magyar labdarúgás legkiemelkedőbb alakja. Bárány Anzelrn, a rendező egyesület elnöke bevezető beszédében lendületes szavakkal ecsetelte a KFC nehéz, de akadályt nem ismerő munkásságát, amellyel fennállásának negyvenedik évében az újabb negyven esztendőt akarja kiépíteni. Az erkölcsi és anyagi megerősödés egyik szerény, de ünnepi pontjának terveztük ezt a mai estet, — mondotta, — hogy általa is igazoljuk élni- akarásunkat. A közönség részéről mutatkozó közöny sem riaszt vissza minket attól, hogy dolgozzunk Komárom sportjáért annak a KFC-nek a kebelében, amely negyven évéből kerek húsz esztendőt a cseh megszállás alatt élt le.

A zúgó tapssal fogadott megnyitó után Pluhár István lépett a dobogóra és több mint egy órás előadás keretében ismertette meg yelünk a rádióközvetítés rengeteg érdekességét. A sok-sok humorral és életfilozófiával átitatott előadás legkiemelkedőbb része kétségkívül a berlini olimpia 100 m-es gyorsúszásának döntő versenyén elhangzott közvetítés (Csík győzelme) megismétlése volt.

Ugyancsak átütő erejű sikert ért el dr. Sárosi is, aki közvetlen meleg hangján értekezett a sport óriási nemzetnevelő és propaganda hatásáról, tarkítva előadását a világ minden táján szerzett tapasztalataival.

Végül ismét Pluhár lépett a közönség elé és a felvidéki és az erdélyi bevonulás rádió-eseményeit elevenítette fel a hallgatóság előtt csodálatosan színes előadásban.

Pluhár és dr. Sárosi előadása valóban élmény volt azok számára, akik meghallgatták. Nemcsak a témájuk érdekessége tette örökre emlékezetessé, hanem nyelvük színezete, gördülékenysége, a szavak között át meg átsuhanó humor és életbölcselet és még inkább az a rokonszenves megjelenés és a belőlük kiáradó melegség, amellyel mindketten már az első pillanatban a hallgatóság szívébe lopakodtak.

Pluhár és dr. Sárosi mindig örömmel látott vendég lesz városunkban

A közönség részéről nem túlságosan nagy érdeklődés nyilvánult meg a kiváló előadók szereplése iránt. Ennek okát szinte lehetetlenség megtalálni. Ha Pluhár konferálja a Ferencváros mérkőzését, akkor ezren és ezren hallgatják őt és szavain keresztül lesik dr. Sárosi nevét, de ha idejönnek hozzánk személyesen, akkor nehézséget jelent eljutni a Kultúrpalotáig. Tudjuk, hogy ilyen szégyen még egyszer nem érné a rendezőséget…

(Megjelent a Komáromi lapok 1941. január 18-i számában)

A nyitóképen az egykori komáromi Kultúrpalota, a mai Duna Menti Múzeum (Fotó: Postcards Hungaricana)