A hiperszenzitív reakciók idegennek hangozhatnak, mégis meglepően sok embert érintenek. Akkor lépnek fel, hogyha szervezetünk túlzott immunválasszal reagál egy egyébként ártalmatlan anyagra, vagyis allergénre. Lehet ez pollen, étel, rovarcsípés, extrém esetekben pedig akár víz is.

Ezek a reakciók négy féleképpen játszódhatnak le. Az I. típus azonnali válasszal jár, legismertebb a mogyoró, vagy pollenallergia. Az allergénnel való találkozáskor a szervezet „bepánikol”, és hisztamint szabadít fel, ami viszketést, orrfolyást, vagy akár életveszélyes anafilaxiás reakciót okozhat. Ez légzési nehézséggel, szapora szívveréssel és eszméletvesztéssel jár. Emiatt fontos, hogy a súlyos allergiában szenvedők EpiPen-t hordjanak magukkal, hiszen az abban levő epinefrin gátolja az ipari mennyiségű hisztaminfelszabadulást.

A II. típusban az immunrendszer saját sejtjei fordul, például vérátömlesztés során. A III. típusban úgynevezett immunkomplexek okozzák a problémákat. Az allergén molekulák összekapcsolódnak az immunrendszer sejtjeivel, majd lerakodnak az erek és egyéb szövetek falában, ezzel gyulladást okozva. A lupus nevű autoimmun betegség is ezzel jár. A IV. típus fő jellemzője a késleltetett válasz, ami órákkal, vagy akár napokkal a találkozás után jelentkezik. Tipikus példa a fémallergia.

Miért alakulnak ki ezek a reakciók? Az ok nagyrészt ismeretlen, az erre való hajlandóság részben genetikai tényezőktől függ. Egyes elméletek szerint a gyerekkori túlzott higiénia vagy a szennyezett levegő is hozzájárulhat ehhez, csakúgy, mint a feldolgozott ételek.

A hiperszenzitivitási reakciók az immunrendszer „félreértései”, amelyek néha bosszantóak, máskor veszélyesek lehetnek. Az immunrendszerünk csodálatosan komplex, de néha emlékeztetni kell arra, hogy ne lásson mindenben ellenséget.

Fotó: Freepik, pexels