Elérkezett a december, ezzel együtt pedig mindannyiunk gondolataiba bekúszik az új év, új kezdet gondolata. Bár még egy teljes hónap áll előttünk, tapasztalataim szerint ez a néhány hét már inkább szól a múltra való reflektálásról és az előre tervezésről, mint a jelen pillanat megéléséről.

A mögöttünk álló évre való visszaemlékezés és annak kiértékelése is roppant fontos, ma azonban előre szeretnék tekinteni cikkemben. Emberi természetünkből adódóan szeretünk tervezni, és szeretjük az ikonikus újrakezdéseket. Ennek nincs tökéletesebb időpontja, mint az új év beköszönte. Céljaink és vágyaink átgondolása ilyenkor fokozottan lényeges, hiszen egy egész új fejezet áll előttünk, üres lapokkal, mely mind arra vár, hogy megtöltsük történettel. Jó azonban előre tudni, hogy milyen irányba szeretnénk, ha elkalandozna a főhős- mindenkinek szüksége van egy irányvonalra, melyet a ködösebb napokon követhet.

Manapság azonban nehéz konkrét terveket készíteni, hiszen a világ folyamatosan változik, és vele együtt mi is. Gyorsan változnak az igényeink, napról napra új impulzusok érnek minket, így felelőtlen lenne azt állítani, hogy decemberben meg tudjuk határozni, hogy pontosan mit is várunk a következő 12 hónaptól. Így talán a tervezgetés egyik legfontosabb eleme a rugalmasság, és az, hogy mindig hagyjunk helyet az újnak. Ne ragaszkodjunk tűzön-vízen át most lefektetett céljainkhoz, ha félidőben már egészen más irányba húz a szívünk, és csak a korai elköteleződés tartana bennünket az adott úton. Fontos a kitartás, de csak akkor, ha azért küzdünk, amire ténylegesen vágyunk. Hiszen „miért élnék, ha nem egy álomért…?”

Ehhez kapcsolódva az is megemlítendő, hogy sokan nem tudjuk aktuális személyiségünkkel eldönteni, hogy mire is vágyunk pontosan. Lehet, hogy ott bujkál már agyunk hátsó részében mindaz, ami boldoggá tehetne bennünket, de félünk egyelőre konkretizálni azokat, akár magunk akár mások előtt. De az is elképzelhető, hogy tényleg fogalmunk sincs, merre indulnánk- viszont a tervezés ebben az esetben sem elhanyagolható. Üljünk le naplózni, szedjük össze, hogy mi tett bennünket boldoggá a mostani évben, vagy éppen minek a hiányától szenvedtünk, s így szép lassan ki fog rajzolódni előttünk egy kép, amit szeretnénk megvalósítani. A legfontosabb az, hogy ne ijesszen meg bennünket a nagy lépések gondolata, hiszen minden lebontható apró babaléptekre. Való igaz, hogy mindenre ott van bennünk a válasz– csak elég mélyen és kitartóan kell keresni ahhoz, hogy megleljük azt.

Nem az a cél, hogy az új év kezdetével minden megváltozzon- ez csak egy remek lehetőség arra, hogy iránytűt rajzoljunk a saját történetünkhöz.

fotó: Pixabay