Pszichológiai szempontból a második gyertya a belső nyugalom keresését, a tudatos lelassulást hangsúlyozza. Az adventi időszak fontos szimbóluma az elcsendesedés, befelé figyelés a mindennapi rohanásból kiszakadva.

A béke nemcsak külső körülmények függvénye, hanem belső döntés kérdése is. Az adventi időszak ideális arra, hogy figyekneztessük erre magunkat, hogy elcsendesedjünk, és tudatosan teremtsünk helyet a nyugalomnak, hogy felkészülhessünk a karácsony valódi üzenetére.

A világ tele van ingerekkel és ez könnyen elvonja a figyelmünket. Sokszor anélkül reagálunk helyzetekre, hogy azt észrevennénk. A belső béke azért is fontos, mert az ingerdús környezetben az agyunk és ezáltal a szervezetünk egy készenléti állapotban van, ami rengeteg mentális problémához, szorongáshoz, pánikbetegséghez és különböző zavarokhoz vezethet. Például alvás vagy evészavarhoz. Amikor visszalassulunk, akkor az agyunk a szervezet biokémiai folyamatait is lassítja, például a szívverést vagy a vérnyomást. Ezáltal a kortizol szintünk alacsonyabb lehet, így nem csak mi tudjuk, hogy nyugalom és béke van, hanem a szervezetünk is eszerint érzi magát. 

Érdemes lelassulnunk, figyelni magunkra, és egy-egy pillanatra elvonulni a mindennapi rohanásból. Ez a gyertya tehát arra is emlékeztet, hogy az adventi időszak nem csupán az ajándékok kereséséről vagy a dekorálásról szól, amely egyébként fizikális szinten egy szép szimbóluma a felkészülésnek,  hanem arról is, hogy magunkat is kicsinosítsuk belülről, mentálisan.