Minden harmadik embernél nagy valószínűséggel kialakul valamilyen daganatos betegség élete során. Ez a statisztika megrázó és elgondolkodtató. Bár szinte mindenki hallott már ezekről a betegségekről, a kialakulásuk folyamata kevésbé ismert.
A daganatokat két csoportra osztjuk: szolidak, vagyis tömörek, illetve a vérben kialakulók. Az utóbbira általában leukémiaként hivatkozunk, bár ennél sokrétűbb ez a kategória. A szolid tumorok pedig szervekben, vagy a test bármely részén kialakulhatnak. Érdemes megjegyezni, hogy a „rák” kifejezés pontosan a hámszövetből származó daganatokat jelöli, így sokszor helytelenül használjuk ezt az elnevezést.
A daganatok általában genetikai mutációk következtében alakulnak ki. Ez két féle módon történik: a sejtek szaporodása szabadul el, vagy az ezt szabályozó gének csitulnak el. Ezek a gének lehetnek például DNS-javítók, vagy sejtciklus szabályozók. Ha ezeknek a működésében valamilyen hiba lép fel, akkor a gátlás elvesztése miatt a sejtek korlátlan osztódásnak kezdenek.
Ezek a mutációk spontán is kialakulhatnak, de emellett számos daganatkeltő tényező létezik. Ilyen például néhány kémiai anyag, mint az aflatoxin, ami a párás helyen tárolt mogyoróban található meg, és májrákot okozhat. Ide tartozik még a kátrány, korom is, ami leginkább a dohányosokat érinti. A sugárzó energiák is ide tartoznak, gondoljunk például a Nap által kibocsátott UV sugarakra – ami a bőrdaganatok gyakoriságát növeli. Illetve egyes vírusok is okozhatnak daganatokat, ez azonban általában évtizedekbe telik. Ilyen a HPV és a Hepatitis B vagy C.
Sajnos nem minden megbetegedés mögött áll azonosítható ok. Végső soron leginkább a génjeink felelősek a daganatos betegségeinkért. Azonban van néhány daganattípus, ami elkerülhető lenne. A tüdőrákos esetek 75-80%-a dohányzáshoz köthető, ami egy megelőzhető kockázati tényező. Bár a genetikai hajlamot nem változtathatjuk meg, sokat tehetünk azért, hogy az életünk során elkerüljük a daganatkeltő tényezőket. A megelőzés mindig hatékonyabb, mint a gyógyítás.
Fotó: Freepik