Az ősidőktől eredően egészen a mai napig visszatérő probléma a megértés, a megbecsülés és az elfogadás témaköre. A mai háborúkkal tűzdelt világunkban pedig mindenképpen fontos napirendi pontnak kell lennie a tolerancia témakörének.

A tolerancia, mint szó a latin nyelvből származik, és magyar megfelelőjének a türelmesség tekinthető. Türelmesség olyan értelemben, miszerint kellő türelemmel viseltetünk mások véleménye, nézetei, vallása, etikai, nemzeti, és egyéb hovatartozását illetően. Az emberek által tanúsított elfogadás és megértés a kulcsa a jó felebaráti kapcsolatoknak, a békés együttélésnek és a szebb jövőnek. Sajnos, a mostani magamista világban egyre kevésbé találkozunk ez elfogadás akárcsak apró morzsájával is. A “mindent megkapok” gyermekek és engedékeny szüleik egy olyan önző társadalom felé sodornak minket, melyet csupán nagyon sok erőfeszítés által lehet majd visszafordítani. Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára. Mindig akadnak követendő példaként szolgáló kivételek, akik szerény, ám annál emberségesebb lényükkel igyekeznek élhetőbb egységgé varázsolni bolygónkat. Mindamellett be kell látnunk, hogy a legtöbb ember csupán a maga malmára próbálja hajtani a vizet. A kapzsiság és az énközpontú nézetek kezdenek zsigeri szinten beleépülni a tudatunkba. A magamutogatás és a “ki, ha én nem” stílus önző képviselői mindenkin képesek átgázolni a tiszavirág-életű hírnévért, a pillanatnyi győzelemérzést és a feltűnési viszketegség okozta “mindegy mit, csak beszéljenek rólam” élményért. A visszafogott társaik pedig csak csendben csodálkozva figyelik a romboló hatású megnyilvánulásokat, miközben legbelül zokog a lelkük és igyekeznek minél jobban véka alá rejteni elkeseredettségüket és kiábrándultságukat. Azon igyekvő személye, akik pedig erejük minden egyes cseppjét a szebb és békésebb jövőért igyekeznek áldozni, nem kapnak mást, mint gúnyolódást, megnemértettséget és lenéző pillantásokat. Persze, itt is érvényes, hogy tisztelet a kivételnek! Ugyanis akadnak még változásra képes, fejlődni akaró tudatos emberek, akik belátták, hogy a legnagyobb változásokat is apró lépésekkel kell kezdeni. Attól azonban, hogy a lépések aprók, nem feltétlen könnyűek. Az egyik legnehezebb dolog ugyanis, hogy felismerjük hibáinkat, belássuk tévedéseinket és akarjunk változni, javulni, tanulni és fejlődni. A magunkon végzett tudatos munka soha nem egyszerű, rengeteg idő és energia, elhatározás és lemondás, valamint önkritika és kitartás szükségeltetik hozzá. Ám az út végén végül ott vár ránk a jobbik énünk, aki nyitott a világ összes csodájára, elfogadja, sőt kíváncsi a “másságra”, legyen az akár nemzetiség, rassz, kultúra, szemléletmód, életstílus, vallás, vagy bármely, számunkra nem megszokott “eltérés”. Ezen nyitott szemmel és szívvel járó emberek képesek lesznek elfogadni mások különbőzőséget, mindemellett pedig elfogadni, megérteni, szeretni és tisztelni a “másságot”, annak különleges mivoltát, erejét és csodáját.

A kölcsönös megértés és elfogadás szerencsére tanulható és fejleszthető emberi tulajdonság. Ez a morális tartás pedig kis lépésekben nagy csodákat fog majd előidézni! Csupán elég kitartóan kell ezt a türelmességet terjeszteni. A kellően “szétkürtölt” tolerancia, remélhetőleg eléri célját, miszerint csökkenti a negatív előítéleteket növelve az egyenrangúságot, a megértést és az elfogadást.

Az 1995-ős esztendő folyamán az UNESCO kezdeményezésére az ENSZ nevelésügyi, kulturális és tudományos világszervezete meghirdette a tolerancia évét. Ezen nagyszabású „rendezvényen” felbuzdulva évente megrendezésre kerül a tolerancia nemzetközi világnapja, november 16-án. Ez a nap remek alkalmat szolgáltat arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a tolerancia, az elfogadás és a megértés fontosságára, valamint az intolerancia veszélyeire, kisebb-nagyobb mértékű negatív következményeire.

A következő film igaz történeten alapul, melyben a főszereplők életét nagyban nehezíti nemcsak a bőrük színe, de nemük is. Azonban az állhatatos nők kitartásukkal, elszántságukkal és magatartásukkal kivívják a jogaikat és kiérdemlik a tiszteletet és elismerést.

-> A számolás joga – amerikai dráma Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Moàne főszereplésével, Kevin Costner, Kristen Dunst és Jim Parsons szereplésével

fotó: pixabay