Az óraátállítás hatásai sok szempontból érzékelhetőek életünkben. Eredetileg a nappali világosság jobb kihasználására vezették be, viszont az évek során egyre többször kérdésessé vált, hogy valóban szükség van-e rá. A kutatások szerint az óraátállítás gazdasági haszna elenyésző.

Tudományos bizonyíték nincs arra, hogy az óraátállítás hosszú távú egészségkárosító hatású lenne. Rövid távon okozhat kellemetlenségeket, különösen a tavaszi óraállításkor, amikor az embereknek korábban kell felkelniük. Tavasszal az előreállított óra miatt a melatonin és glükokortikoidszint még alvási értéken van. Ezért sokan fáradtak, dekoncentráltak és levertnek érzik magukat.

Ősszel pedig, amikor visszaállítják az órát, főleg az idősebbek, a kisgyermekek és a betegek tapasztalhatnak nehézségeket a hirtelen átállás miatt. Az óraátállítás hatásai hasonlítanak egy kisebb jetlaghez. Amíg a belső és a külső idő nem kerül szinkronba, felléphetnek alvászavarok, fáradtság, lehangolt hangulat, koncentrációs problémák, étvágytalanság és emésztési zavarok is. Az átállás időtartama körülbelül 5-14 nap, amely egyénenként eltérő.

Ahhoz, hogy megkönnyítsük az átállást, érdemes kerülni az altatók használatát, és először természetes megoldásokat kipróbálni, mint például a gyógyteák fogyasztását. Lefekvés előtt három órával már ne fogyasszunk koffeint vagy élénkítő hatású italokat. Érdemes egy hétre lemondani a délutáni alvásról ilyenkor, így a belső óránk gyorsabban alkalmazkodik az új időrendhez, és jobban fogunk aludni éjszakánként.

Egyre több szakember érvel az óraátállítás megszüntetése mellett. Az Európai Parlament is tárgyalta, hogy megszüntetik az óraátállítást, ám végleges döntés még nem született.

fotó: freepik