Cikksorozatunk előző részeiben azt vizsgáltuk, milyen a gazdasági, demográfiai és munkaerőpiaci helyzet, mekkora a szakadék a nemek között, mennyire költséges és biztonságos a közlekedés, hol olcsóbbak az ingatlanok, mennyire korrupt Magyarország és Szlovákia, valamint azt, hogy áll az oktatás és a környezetvédelem terén. Most megnézzük, milyen a helyzet a két országban az egészségügy szempontjából.
2023-ban Szlovákiában 78,1 év, míg Magyarországon 76,9 év volt a születéskor várható élettartam az Eurostat adatai szerint. 2022-ben Szlovákiában 57,3 év volt a születéskor egészségesen várható átlagos élettartam, Magyarországon pedig 62,6 év. 2023-ban országunkban a 16 év felettiek 68 százaléka érezte magát egészségesnek, míg Magyarországon a lakosok 65,2 százaléka vélte úgy, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota. A 65 év felettieknél országunkban 24 százalékos, míg szomszédunkban 24,7 százalékos rátát mértek, mindkét adat bőven elmarad az uniós átlagtól (39,8%).
A 2022-es adatok szerint a testtömeg index (BMI) alapján országunkban a lakosok 58,4 százaléka számított túlsúlyosnak, 17,1 százalékuk pedig elhízottnak. Magyarországon a túlsúlyos lakosok aránya szintén 58,4 százalék, az elhízottaké pedig 22,2 százalék volt.
2023-ban Szlovákiában átlagosan a 16 év feletti lakosok 3,2 százaléka szenvedett saját bevallása szerint kielégítetlen egészségügyi szükségletektől anyagi okokból, a hosszú várólisták miatt, vagy mert túl messzire kéne utazniuk a kezeléshez. Magyarországon 1 százalékos rátát mértek.
Az unión belül egyébként Szlovákiában (11) kiugróan magas volt az egy főre jutó, egy éven belüli orvosi konzultációk átlagos száma 2021-ben, de Magyarországon (9,4) is bőven meghaladta az uniós átlagot. Ezzel szemben ugyanakkor meglehetősen ritkán járnak fogorvoshoz a szlovákiaiak (1,2 konzultáció/fő/év), míg a magyarországi lakosok (0,5) ennél is kevesebb alkalommal. 2022-ben Szlovákiában az 50 és 69 év közötti nők mindössze 28,5 százaléka vett részt mammográfiai szűrővizsgálaton, de Magyarországon (29,8%) sem volt sokkal magasabb ez a ráta.
2023-ban országunk lakosainak 33,5 százaléka szenvedett valamilyen hosszútávú betegségben, szomszédunkban 34,9 százalékos rátát mértek.
2021-ben az Szlovákiában 641, Magyarországon pedig 723 halálozás jutott százezer lakosra a keringési rendszer betegségei miatt. Országunkban 641, Magyarországon pedig 723 rákos megbetegedés miatti halálozás jutott százezer főre. Ezek az adatok mindkét országban bőven meghaladták az uniós átlag szintjét.
2022-ben országunkban a lakosok 23,1 százaléka küzdött látás-, 11,2 százalékuk hallás-, 20,5 százalékuk pedig járásproblémákkal. Magyarországon a népesség negyedének volt gondja a látásával, 8,5 százalékuknak a hallásával, 17,8 százalékuk számára pedig a járás okozott nehézséget.
fotó: pexels