Időkapu- Felvidéki történetek a múltból


Majdnem 40 ember veszett a Dunába a komáromi szigetnél

KOMÁROMBÓL, 7. Febr.

Mély gyászba borította valójában a mai nap sokaknak az utolsó három farsangi napokra tett víg készűletjeit! Déli 1 óra után a héti vásárra minden felől nagy számmal öszvegyűlt nép szinte egy szempillantásban széljeloszolni kívánván, csak nem egymás határra torlott a Duna partjaira. — Ezért az öreg, avagy a Győri Dunán lévő Rév ladikokból eggye felette megrakodván, minekutánna a Sziget sarkához ért volna, egyszeribe tsak elsűllyedett a rajta lévő közel 40 személlyekkel eggyütt, a kik közül tsak a Kormányos, és azon négy vagy öt személly szabadítathatott meg a haláltól, a kiknek a rettenhetetlenség, és a könnyebb ruházat elegendő erőt adhatott arra, hogy a felfordult hajó fenekére felkaphattak.

Ezeknek tökélletes helyreállításokra azonnal a szigetbe, a hol fekszenek, általvitettek ugyan mind a három derék orvosaink, de elválik — hányat foghatnak tartós életre hozhatni, mivel a hideg, és a menő jég által igen meggyaláztattak. Az elmerültek közül bizonyosan neveztetik ama előbb kelő igen derék két személy, úgymint a Szőnyi Uradalomnak Tisztartónéja, és a Tatai Uradalom Fő Comissariussa Molnár Úr. — A többi 34 vagy 36 elmerűltek kik, és honnét lettenek legyen, és minémü nálok levő vagyonaikkal vesztek el? Tsak a’ későbbi idő hozhatja világosságra, — valamint szinte azt is, hogy voltaképen mi okból eredett e szerentsétlenség. Még eddig fő oknak tartatik, hogy az általmenők sokasága miatt többnyire mindnyájan fenállottak, és a jég töretés miatt hajlogván a tsekély ladikot felbiczczentették. Talán igen nagyon is meg volt terhelve a révhajótska.

Hazai Tudósítások, 1807. február 14.

Fotó: pixabay/ jmvk-komarom