Szlovákiában vagy Magyarországon magasabb a diplomások és az alacsonyan képzettek aránya? Melyik országban vesznek részt többen a felnőttképzésben és hány diák jut egy pedagógusra? Mutatjuk a számokat.

Cikksorozatunk előző részeiben azt vizsgáltuk, milyen a gazdasági, demográfiai és munkaerőpiaci helyzet, mekkora a szakadék a nemek között, mennyire költséges és biztonságos a közlekedés, hol olcsóbbak az ingatlanok, valamint mennyire korrupt Magyarország és Szlovákia. Most megnézzük, hogy áll a két ország az oktatás terén.

2023-ban Szlovákiában 6,4 százalékot tett ki a 18 és 24 év közötti korai iskolaelhagyók aránya az Eurostat adatai szerint. Magyarországon a fiatalok 11,6 százaléka fejezte be idő előtt a tanulmányait. Országunkban a 15 és 64 év közöttiek 12,8 százaléka, Magyarországon pedig 18,3 százalékuk csupán alsó középfokú, alapfokú, vagy ennél is alacsonyabb végzettséggel rendelkezett.

Szlovákiában a tavalyi évben a 25 és 34 év közöttiek 39,8 százaléka volt diplomás, míg Magyarországon mindössze 29,4 százalékuk rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

2022-ben országunkban a középiskolás diákok 98,9 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet, míg Magyarországon 80,1 százalékos rátát mértek. A 2022-es PISA-felmérés eredményei szerint Szlovákiában a 15 évesek 28,2 százaléka teljesített gyengén a matematika, a természettudományok vagy a szövegértés terén. Magyarországon a 15 éves középiskolások 25,9 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Országunkban 2022-ben a 25 és 64 év közöttiek 44,1 százaléka vett részt valamilyen képzésben, míg Magyarországon csupán 23,2 százalékos arányt mutattak ki ezen a téren. 2023-ban a szlovákiaiak 51,3 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel, Magyarországon (58,9%) azonban magasabb volt a mutató értéke. Szlovákiában az internethasználók 27,3 százaléka, míg Magyarországon 22,8 százalékuk végzett valamilyen online kurzust, derült ki az Eurostat adataiból.

A 2022-es adatok szerint Szlovákiában egy tanárra 14,2 diák jut, Magyarországon pedig 10,8 gyerek jut egy pedagógusra. Ez alapján tehát a vizsgált évben országunkban volt nagyobb a tanárhiány, azonban természetesen oktatási intézményenként is nagyok lehetnek a különbségek.

Cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk majd, hogy áll a két ország a környezetvédelem terén.

fotó: Pexels