Az őskori gyalogos közlekedés számos nehézsége arra ösztönözte az embereket, hogy fejlesszenek, kísérletezzenek, kitaláljanak valami újat. A nagy terhek szállítása, valamint a megtevésre váró hosszú útszakaszok tutajok, csónakok, majd pedig hajót születését eredményezték. A szárazföldi kereskedelemben kezdetben állatok segítségét vették igénybe, majd pedig, a kerék feltalálásával az egyszerűbb guruló “járműveket”.
Az állatok húzta szekerektől a mai gépjárművekig hatalmas út vezetett. Napjainkban az emberi-, állati- és teherszállítás számos eszközön történik. A vízi, légi és szárazföldi gépek sokszínűek, hogy mindenki megtalálhassa a hozzá legközelebb állót.
A szárazföldi közlekedésnek is több fajtája ismeretes. Az egyik típus a vasúton történő közlekedés. Az általunk oly jól ismert modern vasút ősének a 19. század első felében divatos lóvasút tekinthető. A személy- és teherszállításban a lovak vontatta “szekerek” még nem voltak olyan hatékonyak, mint a közúti közlekedésben használatos társaik. Az állati erőt fokozatosan váltotta fel a víz, jobban mondva a gőz ereje. A folyamatosan tökéletesített gőzzel hajtott mozdonyok a 19. század igaz forradalmi újításnak számítottak.
A George Stephenson nevéhez fűződő gőzösök 1846-ra érkeztek meg Magyarországra, ugyanis ez év július 15-én nyitották meg az első hazai szakaszt Pest és Vác között. A további fejlesztések és a modernizált eszközök révén nagy térhódítást tettet a vasutak. A gyorsabb közlekedés és biztonságosabb szállítás végett Európa térképe pókhálószerűen fokozatosan “szövődött be” vasúthálózatokkal. Az egykoron nagy előnyben lévő kötött sínpályás közlekedés népszerűsége mára már megcsappant a gyorsabban fejlődő közúti eszközök miatt.
Az egyszerűbb vasúti kocsiktól a legújabb fejlesztésű nagysebességű távolsági összeköttetésekig számos féle-fajta vasúti jármű ismert. A fejlettségi- és felszereltségi szint más és más, azonban a legszembetűnőbb közös pont az emberi vezérlés – vagyis a legtöbb jármű személy (illetve személyek) által irányított. A mozdonyvezetői állás sok kisfiú fejében megfordult már. Azonban nem olyan egyszerű ez a szakma sem, mint ahogyan a külső szemek látják. A vasúti járművek vezetőitől fokozott figyelem, fegyelmezettség, pontosság, gyors reakcióidő, határozott döntési képesség és nagyfokú elhivatottság várható. Az áldozatos és felelősségteljes munkát 1995 óta értékelik a szeptember 15-én tartandó Mozdonyvezetők Napjával. Ez a ünnepnap arra hivatott, hogy felhívja az emberek figyelmét a vonatvezetők munkájának sajátosságaira, valamit értékelje az áldozatkész munkások csapatait.
Az e heti filmben ugyan nem pont a mozdonyvezetők munkájáról láthatunk képsorokat, ám a vonat, a vonaton utazók, valamint az állomáson dolgozók és a közelben lakók kalandos, intrikákkal és félreértésekkel teli életébe tekinthetünk bele.
-> Megy a gőzös – magyar vígjáték, 2007, több ismert magyar színésszel
fotó: Pixabay