Báli hangulatban búcsúztatták az ekecsiek a farsangot
Hatodik alkalommal gyűltek össze a község mulatós kedvű közössége a helyi kultúrházban, hogy együtt elevenítsék fel a Csallóközben népszerű roma muzsikus hagyományt, a bőgőtemetést. Azok kedvéért, akik még nem láttak ilyen eseményt, esetleg most hallanak róla először, röviden összefoglalom a történéseket. A nagybőgő, ugyebár, szerves része volt mindig is a népzenei bandáknak, akik farsangkor szinte nem is pihentek, olyan sok helyre hívták őket muzsikálni.
Húshagyókedden azonban véget értek a mulatozások, hiszen másnap, hamvazószerdán kezdődött a negyven napos böjt. Hogy látványos legyen a farsang lezárása, összegyűltek a közösségek, a nagybőgőt szimbolikusan felravatalozták, halotti lepellel letakarták, körbehordozták, miközben elsősorban asszonyok siratták a nagy hasú, öblös hangszert, majd mulatságos beszéddel a papot alakító egyén végső búcsút vesz tőle. Eddig az általános leírása az eseménynek. A körítést településenként másként tálalják. Ekecsen késő estébe nyúló farsangi mulatozással, táncolással fűszerezték az amúgy is nagyszerű hangulatú hagyományt.
„Eleinte inkább Apácaszakállasra volt jellemző a húshagyókeddi bál, viszont régi visszaemlékezések szerint Ekecsnek is volt cigányzenekara, tehát itt is megélték eleink a farsangi mulatságokat. Az, hogy mára már nálunk honosodott meg a bőgőtemetés elsősorban kultúrházunk nagyobb méretének betudható: itt többen tudnak összejönni, nagyobb rendezvényt tudunk tartani” – elevenítette fel a régmúlt időket Polák László, Ekecs község polgármestere.
„Immáron hagyományosan keretprogramot szervezünk a bőgőtemetéshez. Falunk lakosai, büszkeségei a Dobsa házaspár: Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás, mindketten néptáncosok, hagyományőrzők, a Népművészet Ifjú Mesterei, egyben a Kuttyomfitty Társulat alapítói, akik elfogadták felkérésünket, énekükkel, táncukkal vidám percekkel ajándékozták meg az egybegyűlteket, Tamás vezetésével pedig egy bolondos verbuválásban is részünk lehetett. A bőgőtemetés elengedhetetlen alakját, a nagybőgőt elbúcsúztató, eltemető papot is Dobsa Tamás alakította, természetesen alkalomhoz illő öltözékben. A talpalávalót a Pántlika zenekar szolgáltatta, kiegészülve falunk szülöttével, Ravasz Jenő cigányzenésszel” – tette hozzá a falu első embere.
A farsangfarki mulatozás azonban nem lenne teljes bőséges falatozás nélkül, a szervezők erre is gondoltak. „Disznótoros kóstolót szolgáltunk fel: sült kolbászt, hurkát, disznósajtot, pecsenyét és töpörtyűt, valamint nagyszerű borocskát is, hogy eme étkeknek tökéletes csúszást biztosítsunk” – számolt be Polák László az est gasztronómiai részéről, miközben az asztalokon már megjelentek a étkekkel gazdagon megrakott tányérok.
A jóllakott közönséget nem kellett biztatni: amint lehetőségük adódott, táncra perdültek, ropták a csárdást, majd az ekecsi énekkar szórakoztatta a nagyérdeműt pompás népdalcsokrával. A bőgőt hát eltemették, a farsang utolsó napját méltóképp megülték, egy időre búcsút vettek a lakomáktól, de a közösségi élet a böjt alatt is virágzik a faluban, minden nap érdekessé és értékessé téve Ekecset.