A szentek sorában Szent Vendel talán nem tartozik a legismertebbek közé, de hajdanán falvainkban találkozni lehetett Vendel szobraival. Merthogy a jószágtartó gazdák, a pásztorok, elsősorban a juhászok tisztelték védőszentjükként.

Olvastam, hogy magyarországi kultuszának elterjedése Padányi Bíró Márton püspöknek is köszönhető. A Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett tiszteletére, ahol az 1755. évi marhavész idején körmenetet vezetett. A marhavész után számos községben helyeztek el Vendel-szobrot, rendszerint a falu végén vagy a határ azon részén, ahol az állatokat a legelőre hajtották. Szent Vendel napján sok helyütt körmenetben vonultak szobrához, kérvén, hogy védje meg a falut a dögvésztől.

Nagy valószínűség szerint régen Zsélyben is dögvész puszíthatott, mert évszázados hagyományai voltak a Szent Vendel-körmenetnek. A kommunista éra idején szünetelt a szóban forgó szent nyilvános tisztelete. A múlt század 90-es éveitől számítva a régi hagyományt újraélesztve tartottak körmenetet a falu határában található Szent Vendel szoborhoz. Csakhogy az út menti fülkében helyet foglaló értékes szobor felkeltette a „műgyűjtők“ érdeklődését is. Máig ismeretlen tettesek ellopták a szobrot. A falu hívő lakossága új szobrot vásárolt az üres fülkébe, de annak is egy idő után lába kelt. Utána már csak egy festmény került a szobor helyére a vasrács mögé, lakattal lezárva. Azóta biztonságban, de ugyanakkor „elhagyatva“ érzi magát a festett képen látható Szent Vendel, mert egyik évről a másikra abbamaradt a korábban évente megtartott körmenet.

Bodzsár Gyula

fotó: a szerző