A napokban eszembe jutott a Prédikátor könyvének egyik, számomra kedves fejezete, amely arról szól, hogy mindennek megvan az ideje. A jónak és a rossznak. A plusznak és a mínusznak. A néhány, szinte versszerű ritmikus bölcs sorban benne foglaltatik egész életünk. - „… ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak.” (Préd 3,7b)
Úgy érzem, most a szólásnak van itt az ideje. A keresztényként szólásnak. Mert csak a naiv ember nem érzékeli, hogy a nagy szabadság (inkább szabadosság) korában minden teret kap, mindenki jogokat követel magának, minden – a normálistól eltérő – véleményt, nézetet tolerálnak, sőt igaznak, normálisnak kiáltanak ki… Csak ne valld meg keresztény hitedet, ne állj ki nyilvánosan hited védelmében, mert akkor vége a toleranciának. Ott végződik a liberális felfogás. És kezdődik a keresztényekkel szembeni intolerancia.
A párizsi olimpia nyitóünnepségén Leonardo da Vincinek az Utolsó vacsora című festménye alapján megrendezett botrányos jelenetet nagy viták követték, amelynek részleteire nem térek ki. A szervezők ugyan bocsánatot kértek, de hozzátették, hogy az ünnepség a „közösségi toleranciát próbálta meg ünnepelni” (!?) Néhány nappal később a francia rendőrség letartóztatta a CitizenGO szervezet néhány tagját, akik kampánybuszukkal járták be Párizs utcáit. A buszon az „Állítsák meg a keresztények elleni támadásokat” felhívás volt látható angol nyelven. Jogtalanul tartották őrizetben a csapat tagjait órákon keresztül bilincsben, bűnözőkkel együtt.
Ez csak egy a legutóbbi esetek közül, amikor valakinek csupán az a „bűne”, hogy keresztény…
Ideje van a szólásnak. Az olimpikonok közül többen is megvallották a versenyek során, hogy Jézushoz tartoznak. Volt olyan atléta, aki a célba érése után mutatott fel egy papírlapot Jézus nevével, mások imára, dicsőítésre gyűltek össze. Többen is elmondták, hogy Istennek köszönhetik eredményes szereplésüket.
És hogy személyesen én mit teszek? Nem vagyok túl aktív a közösségi oldalon. Korábban nem nagyon osztottam meg olyan posztokat, amelyekről tudom, hogy sok embernek más a véleménye. Kommenteket se írok mások posztjaihoz, nem kapcsolódom be – sokszor színvonal alatti – vitákba. Aki ismer, tudja, hogy mi a véleményem, milyen nézeteket vallok.
Most azonban, a fentiek hatására is, több olyan hírt közzétettem, amelyet fontosnak tartok, amely keresztény hitemmel, értékrendemmel összhangban van. (Érdekes, szinte senki nem „lájkolta” ezeket.)
Elmúlt a hallgatás ideje, most a szólás ideje jött el. „Aki tanúságot tesz mellettem az emberek előtt, azt majd az Emberfia is magáénak vallja az Isten angyalai előtt.” (Lk 12,8)
fotó: CitizenGO