Tizenhárom éves kis srác voltam, amikor egy barátom kezembe nyomott egy Alice Cooper kazettát. „Ezen szocializálódj, ne a Haddawayen!” Meglett a hatása. Sorra csentem el gyűjteményéből az egyre keményebb gépzenéket. Három évére rá megvettem az első acélbetétes Martensem. Aztán begyorsultak az események. Életem első pogózása az egykori PeCsában, Helloween koncerten. Komáromban, a Révben barátokkal együtt hörögtük a Cradle of Filth Satanic Mantraját. Az idők múlásával csak a hanghordozók változtak, de a stílus maradt. Továbbra is az Akela, az Ossian és a Pokolgép voltak társaim a hosszú gyalogutak során.
Egészen biztos vagyok benne, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Ki vele: kinek, melyik Pokolgép dal volt a kedvence? Talán a Gép-induló?
„A ruhám bőr és nem ballon, az arcszeszem is csak Pitralon. De jegyezd meg jól, míg a Föld kerek: mindig lesznek rockerek!”
Vagy esetleg a Háború gyermeke?
„Nem, ne ássunk sírokat, milliókat egy miatt, ne szülessen több halál!”
Netán a lírai hangzás jobban tetszik? Az egyik legszebb kemény rock vallomás, az Itt és most?
„Most kell árts vagy most kell érts, most kell gyűlölj vagy most kell félts!”
A legendás magyar rockbanda rengeteg albummal rendelkezik, rajongóik kora gyermekkortól egészen nyugdíjas korukig fújják a dalaikat és látogatják bulijaikat. Nem csoda. A Pokolgép mindig megtalálta az utat a szívekhez, a gondolatokhoz. Vasököllel zörgetett a fülekben, pompás zenékkel hódította meg a közönséget.
A banda a 4. Bikers & Komrock Fesztivál első napján, augusztus 9-én, este 10 órakor lép színpadra a Rócháza Rancson. Az időjárás már-már túl jónak ígérkezik: az biztos, hogy fázni senki sem fog. Pláne, hogy a Pokolgép pont nem a egy helyben ülős/állós bulikat rendező bandák közé tartozik.
Ott a helyünk! Mindenkinek, akinek régen vagy kevésbé régen beleégett testébe a Jel!
fotó: wikipédia