„Amit tudtunk, azt kiadtunk magunkból” 


Beszélgetés Ollári Zsomborral, a bősi futballklub kapusával

A bősi csapat jelentős része a DAC akadémián nevelkedett, többek között te is végigjártad az utánpótláscsapatokat. Milyen érzés volt számodra a nevelőegyesületed ellen pályára lépni?

Természetesen jó érzés fogott el, amikor megtudtam, hogy a kezdőcsapatban kaptam helyet. Furcsa érzések kavarogtak bennem, mivel az ellenfél csapatában nevelkedtem, innen igazoltam Bősre. 

Volt benned valami plusz motiváció, hogy megmutasd magad?

Persze, azt terveztem, hogy megmutatom magam és azt, hogy mire is vagyok valójában képes. Úgy érzem, ez valamilyen szinten sikerült is.

Szerinted a többi csapattársad is, aki a DAC-nál nevelkedett, így gondolkodott a mérkőzés előtt? 

Szerintem mindenki motivált volt, mivel a csapat nagy része Dunaszerdahelyről érkezett Bősre. Mindenkiben volt valami hasonló belső érzés, hogy megmutassa magát, és hogy kiadja magából a legjobbat.

A 2021/2022-es idényben tagja voltál a DAC felnőtt csapatának, amely második helyen végzett a Fortuna Ligában, de ha jól tudom, sajnos tétmérkőzésen nem volt alkalmad bizonyítani. Szerinted mi az oka annak, hogy az akadémiáról érkező fiatalok nem kapnak lehetőséget a felnőtt csapatban és így kénytelenek eligazolni alsóbb osztályú csapatokhoz?

fotó: Ollári Zsombor archívuma

Dunaszerdahelyen ez a rendszer nem működik megfelelően, mert vannak és voltak is mindig olyan játékosok, akik tudnának teljesíteni az élvonalban is a megfelelő felkészítés után, amely körülbelül szerintem fél évet venne igénybe az U19-es csapatban való szereplés után, vagy akár közben, és így be lehetne építeni őket a csapatba. 

Volt csapattársaim közül említhetem Szolgai Mátét vagy akár Bögi Ferencet, akik a korosztályos szlovák nemzeti válogatottban is többször bizonyítottak, ám a dunaszerdahelyi csapatban mégsem kaptak helyet. 

Ez alatt az idő alatt, amíg a keret tagja voltál, milyen tapasztalatokkal gazdagodtál? 

Nagyon sok tapasztalatot szereztem ott. Az edzések is teljesen más tempóban zajlanak, más az egész atmoszféra, a játékosok technikásabbak, mint az alsóbb osztályokban. Gyorsabb gondolkodásra van szükség, gyorsabban kell meghozni a döntéseket a felmerülő szituációkban, de gyakorlással hozzá lehet szokni ezekhez a körülményekhez és be lehet épülni a csapatba. 

Ebben az időben ki volt a DAC első számú kapusa?

Akkoriban a szurkolók körében is közkedvelt Martin Jedlička volt az első számú kapus, így elmondhatom, hogy egy kicsit nehezebb helyzetben voltam, mivel egy ilyen név volt a konkurenciám.

fotó: Ollári Zsombor archívuma

Esetleg tőle is sikerült valamit elsajátítani, ellesni?

Rengeteget tanultam tőle és a kapusedzőnktől, Martin Raškától is. Nagyon segítőkészek voltak, nemcsak a pályán, de a pályán kívül is nagyon jó kapcsolat volt köztünk. Szerencsére sokat tanulhattam ebben az időben.

Milyen módon kerültél be az első csapat keretének a tagja?

Elsősorban szólnak az utánpótlás edzők értesítenek, majd meghívást kapsz a felnőtt csapat edzőjétől is. Ezek után már csak az kemény munka marad hátra, amit az edzéseken kell elvégezni.

Visszatérve a Bős-DAC mérkőzésre, hogyan értékelnéd a bősi csapat teljesítményét?

Amit tudtunk, azt kiadtunk magunkból, mindenki a maximumot nyújtotta. Igaz, hogy öt gólt kaptunk, viszont ez az osztálykülönbséget mutatja, ennyivel jobb volt az ellenfél.

fotó: Ollári Zsombor archívuma

Az öt kapott gól nem mutat jól egy kapus neve mellett, viszont egyik gól sem írható a te számládra, sőt kijelenthetjük, hogy az összes kapott gól a „védhetetlen kategóriába” sorolható. Ezen felül pedig több bravúros védést is bemutattál, és megmentetted csapatodat további góloktól. Hogyan értékelnéd a saját teljesítményedet? Milyen érzések töltenek el, amikor szinte hibátlan teljesítményt nyújtasz, és mégis öt gólt kapsz?

Nyilván nem esik túl jól, de ilyen a foci, ezt a sok év alatt már többször tapasztaltam. A teljesítményemmel szerintem nem volt probléma, bár nem vagyok elégedett, az öt gól az öt gól, de vannak ilyen meccsek is. Ilyenkor menni kell tovább és csinálni kell a dolgodat! 

Hogyan készült fel a csapat erre a mérkőzésre?

Egy ideje már készültünk rá. Fejben, csapat és egyéni szinten is. Egymás közt többször elhangzott, hogy megmutatjuk mit is tudunk. Az edzéseken is látszott a motiváció a játékosokon. Maximális odafigyeléssel gyakoroltuk a megbeszélt taktikát. 

Mi volt a taktika? Védekezni és elkerülni a kapott gólt, majd ellentámadásból betalálni az ellenfél kapujába, vagy esetleg más?

Igen, ez volt a terv. Viszont mivel a 4. percben a DAC megszerezte az első találatát, így nehezebb volt ezt véghezvinni.

Kiket emelnél ki a két csapatból, mint legjobb játékosokat?

A bősi csapatból Tóth Lászlót, ő nagyon akart, rengeteget küzdött, hajtott. Az ellenféltől pedig Ammar Ramadant, aki nagyon jó, alázatos játékos. Ezt bizonyította a három szerzett góljával is.