Horváth Árpád 2006-tól 16 éven keresztül vezette Gúta városát polgármesterként, két éve önkormányzati képviselőként folytatja a munkát. Nyitra megye önkormányzatának 2009 óta tagja, képviselőként két bizottságban dolgozik. Horváth Árpáddal beszélgettünk.

A választási ciklus felénél járnak a kerületi önkormányzatok, majdnem 2 évvel ezelőtt kezdték meg a munkát, ilyenkor már van mit értékelni. Milyen volt az elmúlt két év? Vannak látható fejlesztések, például újultak meg utak, és láthatjuk, tapasztalhatjuk, hogy a nyitrai kerületben már a déli járásokra is odafigyelnek.

Valóban ősszel leszünk félidőben a megyei munkát illetően. Biztosan többen tudják, hogy Branislav Becík a Nyitrai kerület elnöke, tehát a megyén egyfajta generációváltás történt, és komolyabb átalakítások voltak a megyei hivatalban is, azt veszem észre, hogy jót is tett ez a vérfrissítés. Az 54 tagú képviselő testületben is voltak változások, ami a Magyar Szövetség frakcióját illeti a legerősebb képviselő csoport vagyunk, 18 taggal, ez már egy komoly erő, fontos kérdéseknél megkerülhetetlenek vagyunk. Nem titok, ha valamit megszavazunk, kérhetjük, hogy a déli járásoknak is legalább annyi jusson a fejlesztésekből, mint az északi és középső járásoknak.

Milyen eredményekről, sikerekről beszélhetünk?

Két szakbizottságban dolgozom. Amióta képviselő vagyok, 2009-től a közlekedési bizottságnak vagyok a tagja, a másik bizottság a régiófejlesztési bizottság. Ami a közlekedést illeti, ez érezhető, Gútára futnak össze az utak, amiket felújítottak, hiszen megújultak a Gútát Komárommal, Vágsellyével és Érsekújvárral összekötő szakaszok. Ugyan vannak javítani valók, de elkészültek ezek az útszakaszok, ami a közlekedés szempontjából nagyon fontos. Azonban még mindig van egy megoldatlan kérdés, ami állami feladat, az óriási teherforgalom, a kamionforgalom, ami gyötri a déli részeket.

Ami a régiófejlesztést illeti: most komolyabb szerepet kapott a bizottság, mint az elmúlt időszakokban. Az európai uniós pénzek leosztásánál nagyobb beleszólást adtak a megyéknek, így ez a bizottságunk elég gyakran ülésezik, és foglalkozik az európai pénzekkel, még nem minden teljesen világos, hiszen a kormányváltás után az új testület módosíttatta a kiírásokat, a lehetőségeket, a beadványokat, de lassan beindulnak ezek a programok is. Jelenleg az ún. zöld és kék pályázatok élveznek prioritást, tehát a természetvédelem, parkosítás, felújítások, a következő lépés pedig az alapiskolákat fogja érinteni.

Fontosnak tartom, hogy jó állapotban vannak a középiskoláink, Komáromban, Vágsellyén, Érsekújvárban, Léván az elmúlt 5 esztendőben komoly támogatásokat kaptak, szinte kivétel nélkül megújultak, vagy megújulnak ezek az intézmények. De említhetném a komáromi kórházfejlesztést. Nagyon sokat foglalkoztunk a sellyei rendelőintézettel is, ami most esik át az új igazgató vezetésével egy fejlesztésen.

Komáromot még említem, mert a Jókai Színház is kapott felújításra pénzt, a Duna Mente Múzeum és a Szinnyei Könyvtár esetében is fejlesztésekre került sor. Azt gondolom, nincs miért szégyenkeznünk az elmúlt években valóban a déli régiókba is érkeztek támogatások.

Az elmúlt választási időszakban kisebb volt az MKP frakciója, mint a mostani testületben a Magyar Szövetségé, ha össze kell hasonlítani a munkát, mennyiben változott?

Úgy látom könnyebb most, lehet, hogy ez adódik abból is, hogy nagyobb a képviselői csoportunk, de megyei szinten más változások is történtek, hiszen, mint már említettem új elnök van. Megerősödött a baloldali szárny, a Smer kettéválása is okozhatta ezt, jobban megosztottak a szlovák pártok, és ezért több esetben fordulnak hozzánk, a Szövetséghez egyezkedések miatt.

A Nyitrai Kerületi Önkormányzat honlapján már megjelent a megye által jóváhagyott, támogatott projektek listája. Mekkora összeget tud szétosztani a testület?

Százezrekről van szó, a támogatások összege megközelíti az egymillió eurót, kultúra, sport, egészségügy, emlékművédelem, sőt turisztikai támogatásokat is adunk. De van egy fajta egyenlőtlenség, amit észrevettem, mikor értékeltük ki a pályázatokat, a komáromi járásban a kulturális kérvények száma több mint 100 volt, ez rengeteg, és sajnos nem is tudtunk mindenkinek adni, megszabtunk egy határt, hogy túl keveset ne adjunk, mert 2-300 eurónak egyszerűen nincs értelme. Megpróbáltunk 1000-1500-2000 eurós támogatásokat adni. A sportnál 25-30 kérvény érkezett csak, itt könnyebb volt az elosztás, az idegenforgalmi pályázatba – amit polgári társulások kérvényezhetnek, akik vendéglátással, étkeztetéssel foglalkoznak – a komáromi járásból nagyon kevés érkezett, talán csak 5.

Van rá lehetőség, hogy jövőre a kultúrára szánt keret nagyobb lesz, mert gondolom, ez a tendencia meg fog maradni.

Nem hiszem, így is hatalmas összegeket oszt szét a megye támogatásként. Sajnos nem olyan a megye pénzügyi helyzete, hogy ezt emelni tudjuk.

Branislav Becík bevezetett egy újfajta támogatási rendszert, pályázhatnak maguk a falvak és városok, ha jól tudom, az egész megyében a több mint 300 településből csak nagyon kevés nem pályázott, ők 5000 euró támogatást kaptak. Lehet, hogy a városoknál ez nem annyira jelentős összeg, de azért szép lehetőség, kisfalvaknál pedig óriási segítség. Ennek a felhasználása szinte korlátlan, láttam, hogy kértek utakra, parkokra, járdákra, szökőkutakra, de még halottasházakra, temetőkre is, tehát valóban, amire egy községnek szüksége van, úgy láttam, hogy jól sült el ez a támogatási rendszer és éltek vele a falvak és városok.

Még egy fajta támogatási rendszer van, ez a Leader 1 és a Leader 2-es pályázatok, ezt a régiófejlesztési bizottság javaslata alapján osztottuk el, be tudtuk tartani a megadott számokat. Leadereknél általában régiók állnak össze, leginkább falvak, akik együtt kidolgozzák a terveket, vállalkozókat, polgári személyeket, falvakat is lehet támogatni, régiónként 14 ezer eurót tudtunk adni, szerintem ez is nagyon jó összeg, ami érint bennünket ez az Alsó Csallóközi Leader Társulás, a Garam-mentére is jutott 14 ezer euró.

A jelenlegi helyzetben azt mondhatjuk, hogy a Magyar Szövetség régiós párt, a kerületi és a helyi önkormányzatokban vannak képviselők, országos szinten pedig nem sikerült átlépni az 5 százalékos küszöböt, viszont régiós pártként is tudhat eredményesen dolgozni. Lát ebben jövőt?

Én biztos vagyok benne, hogy tudunk elérni sikereket helyi és regionális szinteken. Nem baj az sem, ha régiós pártként fog tudni működni a Szövetség, mondtuk is, hogy a régió pártja vagyunk, hiszen a déli részeken vagyunk csak erősek, a középső és északi részeken nem tudunk labdába rúgni, súlytalanok vagyunk. Azokat az eredményeinket kell megmutatni az itteni lakosoknak, amiket elértünk, és tán nem csak a magyar, hanem a szlovák ajkú választóknak is. Érezhető a fejlődés, őket ugyanúgy érinti az úthálózat, a kórházak, a kultúra, a középiskolák és minden egyéb.

Azt gondolom, egyéniségeket kellene keresnünk, nem mindig egy pártprogram, vagy egy leközölt buzdító írás segít, hanem az arcok, nézzük meg a jelenlegi szlovák, vagy magyar politikát, vannak olyan pártok, amit egy arc, egy személy visz, egy domináns, erős karizmatikus személyiség, ez szerintem nagyon fontos volna. A Magyar Szövetségen belül is találni két-három ilyen arcot és rájuk támaszkodva kell politizálni. Azt látom, ezeket az erős személyiségeket kell építeni, segíteni. Látok még lehetőségeket. A következő parlamenti választásokra jól fel kell készülni, és megpróbálni jól szerepelni.

Volt polgármesterként, hogyan látja most Gútát?

Képviselőként a munkát tovább folytatom, hiszen azért a 16 év adott egy fajta tapasztalatot: ismerem városnak az ügyes-bajos dolgait, Gútának minden porcikáját ismerem, a mai napig az emberek köszönnek, polgármester úrnak szólítanak, Bizalommal fordulnak még mindig hozzám gondjaikkal, bajaikkal. Úgy látom, hogy Gúta helyesen fejlődő kisváros, remélem, hogy megmarad ez a nyugodt fejlődés, hisz lehetőségek vannak a továbbiakban is, pályázatok útján lehet pénzeket ide hozni, a mi 7 tagú képviselőcsoportunk mindent támogat, amit jónak lát. Megpróbálunk konstruktívak lenni, nem vagyunk többségben ez biztos, de úgy gondolom, hogy közös kompromisszumokkal előre lehet mozdítani a várost, mindig van mit építeni, van mit csinálni.

fotó: a szerző