Szlovákiában 506 olyan település van, ahol a magyarok részaránya meghaladja a 10 százalékot, ezen belül pedig 336 település, amelyben magyar többség van. Ezeknek a településeknek a nagy része azonban kis lakosságszámú falu, mint például az alig 500 lélekszámú Inám is, a Nagykürtösi járás mindeddig   legmagyarabb és legkatolikusabb faluja.

 A települést 1260-ban „Inam “alakban említik először.  A falu Szent György tiszteletére szentelt templomáról már 1291-ben történik említés. A 16. század elején Werbőczy Istvánnak állt itt kastélya, amely azonban az idők során elpusztult. Helyét ma is Kastélyrétnek nevezik. 1539-ben királyi adományként a Bolgár család lett a falu egyik birtokosa. Több kúriájuk is állt a faluban.

 A falu helyi nevezetességei közé tartozik a Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely a 13. századi templom helyén 1931-ben épült, neoromán stílusban. A Sőtér-kúria mai formájában 1870 körül épült, eredetileg a Bolgár család barokk kúriája volt.  A szőlők között áll egy 1853-ban készített képoszlop, a Piéta ábrázolásával. A Nepomuki Szent János-szobor 1797 óta áll a helyi patak közelében.

 Ha már fentebb említésre került a Sőtér-kúria, feltétlenül szólni kell a 190 éve Csúzon (Érsekújvári járás) született Sőtér Kálmán méhész, méhészeti szakíró, a Magyar Országos Méhészeti Egyesület alapító tagja és alelnöke Inámhoz fűződő kapcsolatáról. 1874-ben telepedett le Inámban, ahol országos hírűvé vált, téglából épült méhest alapított. A méhészeti világirodalom legterjedelmesebb szakkönyv szerzője.  A méh világa című, kétkötetes művét ma is a méhészkedők egyik „bibliájaként “tartja számon a szakirodalom. Ezen kívül sok cikket írt szaklapokba, a Méhészet c. lap főmunkatársa volt. Közel 40 évi tevékeny méhészkedés után Nyitrakarosra vonult vissza. Itt hunyt el, 1910. szeptember 15-én, 76 éves korában.

 Inámban, útra indító falumban annak idején azzal a javaslattal kerestem meg a helyi önkormányzatot, hogy Sőtér Kálmán halálának 85. évfordulóján, 2000-ben, a kiváló méhész életművének, illetve a méhészet és a méhészeti termékek népszerűsítése érdekében rendezzenek hagyományőrzés céljával mézfesztivált, mézkirálynő-választással egybekötve. A falu akkori polgármestere, Nagy József örömmel fogadta ötletemet, és az önkormányzat jóváhagyásával és támogatásával 2000. szeptember 1-én került sor az első mézfesztivál megrendezésére. A rendezvény egyúttal jó alkalmat kínált a községháza falán elhelyezett Sőtér Kálmán-emléktábla leleplezésére is az alábbi szöveggel: „Falunkban tevékenykedett, és országos hírű méhésztelepet létesített a közismert méhészeti szakíró Sőtér Kálmán 1834-1915. Állíttatta Inám önkormányzata 2000. 9.1.“

 Idén immár 24. alkalommal kerül sor a méhészeti szakmai előadásokkal és mézvásárral egybekötött, színvonalas szórakoztató programokkal színesített rendezvényre, melynek keretében az utóbbi években a mézversenyen kívül meghirdetésre kerül a nagy érdeklődéssel kísért mézessütemény-verseny. Kár, hogy néhány év óta hiányzik a mézfesztivál programjából a mézkirálynő-választás, ami azzal magyarázható, hogy egyre körülményesebb/nehezebb volt találni mézkirálynő-jelölteket a 16-25 év közti korosztályból.  

 Kétségtelen, hogy a mézfesztivál kiemelte Inámot az ismeretlenségből, amihez újabban hozzájárult a helyi önkormányzat és egyházközség közös szervezésében a falu jeles szülötte, Mons. Lénár Károly pápai káplán és a meghurcolt felvidéki katolikus papok és hívek emlékének tiszteletére első alkalommal 2015-ben megtartott kegyeleti megemlékezés, amely azóta évről évre kiemelkedő egyházzenei programmal és nagy érdeklődéssel valósul meg.

Inám község múltjánál időzve említést érdemel, hogy itt született 1914-ben az akkori kántortanító, Nagy Miklós fia, Nagy Gyula, híres vadászíró, a gyöngyösi Mátra Múzeum megalapítója, akinek nevét viseli Gyöngyössolymoson a helyi általános iskola. Inám község önkormányzata 2014-ben a polgármesteri hivatal előtti kis kertben emléktáblát állított Nagy Gyula tiszteletére, születésének 100. évfordulóján.

 Budapest híres cukrászdáinak egyike, az Auguszt-cukrászda, amely 1870-ben nyílt meg. Kevésbé ismert tény, hogy a cukrászdinasztia alapítója, Auguszt Elek Inámban látta meg a napvilágot, 1836-ban. Apja itt volt tanító. A család 14 gyereke közül Elek 1847-ben került Balassagyarmatra, a Menczel-cukrászdában lett inas. Az inaslevél megszerzése után külföldön mélyítette el a cukrászmesterség csínját-bínját.

Visszatérve Sőtér Kálmánhoz, egykori kúriája, melyet itt „kastélynak “is neveznek, még áll a faluban.  Csáky Károly, neves néprajzkutatónk ezzel kapcsolatban arról írt egyik cikkében, hogy: „Jelenleg a Nagy család tulajdonában van. A régi nemesi kúria mára elveszítette eredeti jellegét, de így is őriz valamit régi hangulatából.  Utcára néző, téglalap alakú ablakai felett tartóoszloppal alátámasztott ablakpárkányok láthatók. Köztük és a pillérek közti részen stukkódíszek vannak. Az ablakok feletti háromszögormozat közepén gömbölyű világítónyílást alakítottak ki. A házon Sőtér Kálmánnak emléktáblája is van, rajta az alábbi szöveg olvasható.: „Ezt a kastélyt/1864-ben építtette/ Sőtér Kálmán 1934-1915/ Felújíttaták 2000-ben Nagy László és Szabó Margit 2000.9.1.“

Hadd tegyem hozzá, hogy a két testvérpárnak köszönhető az épület renoválása. A mézfogyasztás népszerűsítése azért is indokolt, mert például a szomszédos Ausztriában az egy főre jutó átlagos éves mézfogyasztás 1,25 kg. Szlovákiában ez nem éri el a 30 dekagrammot.

fotó: Wikipedia